Gazdaság

Orbán négy pirulája válság ellen

Drasztikus adócsökkentés, a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása, kisebb parlament és államigazgatás, elszámolás a közpénzekkel - ez a Fidesz válságkezelő programja, amelyet Orbán Viktor pártelnök a gyáriparosok előtt ismertetett.

Egy Fidesz vezette kormány tud válságban kormányozni, sőt – fejtegette Orbán Viktor -, személy szerint még jobban is kedveli azt a kihívást, amely nem konszolidált viszonyok közötti megméretést jelentene. Korábban már többször elmondott véleménye szerint a jelenlegi kormány kiégett, enervált, képtelen a válság kezelésére, sőt még arra is, hogy felismerje a válság lényegét, mélységét.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) előtt elmondott értékelésében Orbán Viktor először a válság világszinten jelentkező sajátosságait ecsetelte. A Fidesz elnöke úgy véli, a most zajló folyamatokból kiderül majd, hogy az autoriter politikai berendezkedésű, de piacgazdaságot működtető országok, mint Kína, Oroszország, és az iszlám államok felül tudnak-e kerekedni a demokratikus berendezkedésű fejlett országokon.

Ütés a liberálisokra

A most kibontakozó pénzügyi válságért Orbán egyértelműen a liberális felfogást tette felelőssé, „kapzsik voltak, és ellopták a pénzt” – fogalmazott. Szerinte ugyanis a liberális felfogás hibás antropológia előfelvetése az, hogy az ember születetten jó, ami szerinte nem igaz, s ha nem állítunk korlátot a rossznak, akkor idáig fajulnak a dolgok – magyarázta. A pártelnök nehezményezte azt is, hogy az elmúlt időszakban leértékelődött a közjó szolgálata, a politikát is csak olyan üzleti kritériumok alapján mérik, mint a hatékonyság és versenyképesség, miközben az emberi, társadalmi létezést más aspektusokon keresztül is kell szemlélni.

Mindezek ellenére Orbán bizakodó a nyugati kultúrák jövőjével, sikerével kapcsolatban. Ugyan sok hibát vét a nyugati kultúrkör, de éppen sajátosságai miatt képes is kijavítani azokat. Utóbbival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy erősíteni kell az államok pénzügyi rendszert szabályozó és ellenőrző szerepét. Ha a pénzügyi rendszer globális, akkor az ellenőrzését is globális szintre kell helyezni – mondta.

Elkényelmesedett Európa

Európára szűkítve a kört, az unió legnagyobb gondjának a kontinens demográfiai állapotát nevezte, amit szerinte bevándorlással nem lehet orvosolni, a megoldás zömében az aktív családpolitika lehet. A munka leértékelődésének folyamatát is meg kell fordítani, melynek végcéljaként ismét a teljes foglalkoztatást jelölte meg. Igen fontos az unióban a bürokrácia visszaszorítása, a felesleges szabályozások visszanyesése, amivel párhuzamosan viszont hiányzó intézményeket hozna létre a Fidesz elnöke. Orbán szerint túl kell jutni az unió jelenlegi dermedtségén, az új szerződést 26 tagállamnak kellene megkötnie, aztán majd az írek valahogy csak csatlakoznak.

„A legrosszabb tulajdonságaikat adták össze”

A hazai viszonyokra áttérve, a jelenlegi állapotokért szintén a liberalizmust tette felelőssé, amennyiben a két volt kormányzópárt nem a jó, hanem a rossz tulajdonságait vitte a koalícióba. Az MSZP a hitelekből való osztogatást, az SZDSZ pedig az állam leépítését, aminek az egészségügy, az oktatás, és a közbiztonság esett áldozatául – vélte Orbán. Ez vitte padlóra a magyar gazdaságot a pártelnök szerint.

De mit kellene tenni – tette fel a kérdést. Először is őszintén szembe kell nézni a kialakult helyzettel, amire a jelenlegi döntéshozók képtelenek, sőt nem is értik mi folyik körülöttük. Bagatellizálják a pénzügyi világválság lehetséges hatásait, nem látják át, hogy az amúgy is gyengélkedő magyar gazdaság az elkövetkezőkben még drágábban juthat csak forrásokhoz, a növekvő államadósság is emelkedő kamatszolgálatot von maga után, a költségvetés forrásai nincsenek meg.

Négy pirula a válságkezelésre

A válság leküzdése érdekében négy dolgot kell megcselekedni – összegzett a legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
Először is drasztikus adócsökkentést kell végrehajtani, hogy a dráguló hitelek helyett így jussanak forráshoz a hazai vállalkozások. Szükséges a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása. Harmadik elemként jelölte meg a kisebb parlamentet, valamint az államigazgatás, az apparátusok karcsúsítását. Végül, de nem utolsó sorban említette Orbán Viktor a közpénzekkel való elszámolást, arra emlékeztetve, hogy nem állapot, ha a tavalyi költségvetés zárszámadásakor nem tud a kormány elszámolni 450 milliárd forinttal.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik