Némi leegyszerűsítéssel azt lehet mondani, hogy minél egyszerűbb termékbe fektette a pénzét valaki, annál jobbak ma az esélyei, hogy az biztonságban is van. Szimpla bankbetétesként például egy fillér kár sem keletkezik – illetve annyi, hogy késik a kifizetés, ami kamatveszteséget okoz. A válságra reagálva ugyanis szerte Európában nem csupán a betétvédelem szokványos 20 ezer eurós plafonját emelték 50 ezer euróra (helyenként 100 ezerre), de az államok zöme a bankokat erősítendő korlátlan visszafizetési garanciát is vállalt a betéti típusú termékekre. Ehhez némi hezitálás után a magyarországi szabályozás is alkalmazkodott.
válság abc
Amit a mindennapokban tudni kell a globális válságról.
Alaposan, hitelesen, közérthetően.
36 oldalas exkluzív melléklet csak a Figyelőben!
November 27-től az újságárusoknál.
A párnacihánál tehát bizonyosan jobb helyen van a pénzünk bankbetétben, hiszen bármit is hozzon a válság, azt visszakapjuk. Ráadásul manapság a betéti kamatok is nagyon attraktívak, mivel a bankok ritkán látható módon rá vannak szorulva a lakossági pénzekre. Az állampapírok garantálása szintén kedvező pozíciót biztosít a tulajdonosoknak.
Eltüntetett pénzek
Ami a kockázatos befektetéseket illeti, meg kell különböztetni a befektetési eszköz, illetve a szolgáltató kockázatát. A részvényekbe, vállalati kötvényekbe, befektetési jegyekbe vagy egyéb kockázatos eszközökbe forgatott pénzt a piaci folyamatok bármikor, válságtól függetlenül is leapaszthatják, sőt akár el is tüntethetik. Ha például esik az OTP-részvény árfolyama, akinek abban áll a befektetése, az bukik, tiszta sor.
Ha azonban egy cég bedől, nemcsak a részvényei értéktelenednek el, hanem kötvényei is. A Lehman Brothers papírjaival például több magyar befektető is megégette magát – ráadásul jórészt szakértők, privátbankárok tanácsára vettek belőle –, a befektetési bank összeomlásával lényegében elvesztették a pénzüket.
Teljesen más helyzet, ha maga a szolgáltató bukik, például brókercégünk, befektetési alapkezelőnk, vagy a unit-linked (biztosításhoz kötött befektetés) terméket karban tartó biztosítótársaság. Ha korrekten kezelték befektetésünket, az nem tűnhet el: a részvény, kötvény, befektetési jegy megmarad, s azokat viszont kell látnunk annál a cégnél, amelyhez a bajba került cég ügyfelei kerülnek.
Más a helyzet, ha a szolgáltató csalt, például összekeverte az ügyfélpénzeket a sajátjával, s a maga szakállára eljátszotta a befektetők pénzét, ám még ilyenkor is védett az ügyfél: a Befektetővédelmi Alap (Beva) 6 millió forint erejéig kártalanítja az így pórul jártakat.
Az Országos Betétvédelmi Alap (OBA) egy esetleges bankcsődnél kizárólag a betéti típusú banki termékekért áll jót. Azaz fizetésképtelenség esetén az alap csupán banki és takarékszövetkezeti betétekben, letéti jegyekben és a számlákon befagyott pénzt fizeti vissza az ügyfeleknek, azt is csupán bizonyos értékhatárig. Október 15-i hatállyal a korábbi 6 millió forintról 13 millióra emelkedett e kártalanítás felső határa (személyenként, összevonva), egyúttal megszűnt a korábbi 10 százalékos betétesi önrész is. Ennél nagyobb összeg esetében sem bukhat azonban az ügyfél, mert a magyar állam – számos európai országot követve – erre a megtakarítási formára korlátlan visszafizetési garanciát vállalt.
Az OBA garanciája a magyarországi székhelyű bankok külföldi fióktelepeinek ügyfeleit is védi, s fordított esetben is hasonló a helyzet. Hazánkban jelenleg 11 olyan külföldi illetőségű bank van, amely nem Magyarországra bejegyzett leányvállalatként, hanem külhoni székhelyű bankfióktelepként működik, ilyen például a Dresdner Bank Magyarországi Fióktelepe, a BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe, az Oberbank Magyarországi Fióktelepe, a Fortis Bank Magyarországi Fióktelepe. E pénzintézetek magyar ügyfelei számára a bankszékhelynek megfelelő ország kártalanítási szabályai érvényesek.
Az OBA vagyonát maguk a betétgyűjtésre kizárólagosan jogosult hitelintézetek, a bankok, takarékszövetkezetek, lakás-takarékpénztárak és hitelszövetkezetek adják össze.
Csatlakozniuk kötelező a betétvédelmi alaphoz, és a befizetés mértékéről minden évben az igazgatóság dönt. A nemzetközi standardok szerint a betétbiztosítási alapok ideális vagyona a garantált betétérték 1,0–1,5 százalékára rúg, nálunk ez a mutató 1,2 százalék. Az OBA vagyona 2008. szeptember végén mintegy 70 milliárd forint volt. Az alap pénze évről évre halmozódik, s kizárólag kártalanítási célra fordítható. Az éves befizetési kulcs tavaly 0,19 ezrelék volt, idén 0,09 ezrelékre mérséklődött, szükség esetén viszont pótbefizetés is elrendelhető, továbbá hitelfelvételre is jogosult az OBA a jegybanktól vagy más banktól, az állam készfizető kezessége mellett.
Ami a takarékszövetkezeti betéteket illeti, azok a mostani helyzetben gyakorlatilag kettős védelmet élveznek. Egyfelől ezekre a megtakarításokra is kiterjed az OBA, illetve az állam garanciája, másrészt külön konstrukció, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) működik a takarékszövetkezeti csődök megelőzésére. Az OTIVA 130 takarékszövetkezetet tömörít, amelyek összesített saját tőkéje 94 milliárd forint. A tőkevédelemre összesen 8 milliárd áll rendelkezésre, s az egyes takarékszövetkezeteknél további 4 milliárd forintot zároltak ugyanilyen céllal. Az OTIVA működésének lényege a többlépcsős belső minősítési rendszeren alapuló megelőzés.
Állampapírok, részvények, befektetési jegyek
Természetüknél fogva kitüntetett helyzetben vannak a magyar állampapírok (kincstárjegyek, államkötvények). Ezeket maga az állam bocsátja ki, s bármilyen körülmények közt is helytáll értük. Ettől persze még futamidejük során az árfolyamuk akár nagymértékben is ingadozhat. A befektetési termékek esetében csak kivételes helyzetekben működnek a visszafizetési garanciák. Ezek kockázatát természetesen teljes egészében az ügyfél futja, vagyis aki rossz befektetési döntést hoz, vállalja ennek az anyagi következményeit.
Ám előfordulhat, hogy a befektető megtakarítása nő, de mégsem jut a pénzéhez, mert befektetési szolgáltatója csődbe megy, és eltűnnek a részvények, befektetési jegyek is. Ez lényegében csak akkor fordulhat elő, ha a szolgáltató az ügyfél pénzét a sajátjaként kockáztatja, és azt elveszíti. Az ügyfél ilyenkor tehát bűncselekménynek esik áldozatul, és jogosult a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártérítésére.
A kártalanítás maximuma 6 millió forint, amelyből 1 millió forint erejéig teljes a visszafizetés, további 5 millió forint esetében viszont a 10 százaléknyi önrész az ügyfél kára. A Beva egy komoly krízis idején már kiszolgálta az ügyfeleket: az orosz válság kapcsán 1998–2001 között 13 csődbe ment befektetési szolgáltató 10 ezer ügyfelét 4,5 milliárd forinttal kártalanította. Az utóbbi hét esztendőben azonban nem volt dolga.
Külön fejezet jár az ingatlanalapoknak, amelyek kifizetését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) időlegesen felfüggesztette. Októberben ugyanis a banki kamatokkal versenyezni képtelen ingatlanalapokból a vagyon 20 százalékát, 112 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek. Oly méreteket öltött e hullám, hogy az ingatlanalapok kifogytak likvid eszközeikből, s az ügyfelek kifizetéséhez ingatlanjaik gyors értékesítésére kényszerültek volna.
A PSZÁF úgy ítélte meg, hogy ezzel mindenki rosszul járna, ezért biztosított az alapkezelőknek némi időt soraik rendezésére és a megfelelő üzleti megoldás kidolgozására. Ezzel a lépéssel az ingatlan alapok iránti befektetői bizalmat alighanem évekre aláásták, viszont bizonyosra vehető, hogy az ügyfelek előbb utóbb megkapják pénzüket.
A Nyugdíj-előtakarékossági Számlán (NYESZ) lévő pénzt tulajdonosa tetszőleges eszközökbe fektetheti, ám a visszafizetési garancia csak a betétekre, letéti jegyekre vonatkozik, kombinált termékek esetében pedig csupán a betéti jellegű részt védő részleges garancia él. Aki tehát részvénybe, befektetési alapba irányította a megtakarítását, most általában piaci veszteségeket kénytelen elkönyvelni. A befektetési szolgáltató csődje esetére pedig a fenti szabályok érvényesek.
(Még több cikket olvashat a válság mindenkit érintő, alapvető tényeiről a november 27-n megjelenő Figyelő 36 oldalas mellékletében!)
