Mi is az a recesszió és mi a gazdasági válság?
Mi a recesszió? Ha a szomszédod elveszti a munkáját. S mi a gazdasági válság? Ha Te is elveszted – vélte Truman egykori amerikai elnök.
A csökkenő gazdasági teljesítmény miatt nő a munkanélküliség, s csökkenhet a fizetések vásárlóértéke is. Ha a recesszió elhúzódik, a lehangoló depresszió szóval illetjük, amiből sejthető, hogy egy hosszabban elnyúló depresszió legalábbis katasztrofális gazdasági-társadalmi hatásokat jelent.
Érinthet engem a válság, ha nem az autó-, s nem is az elektronikai iparban dolgozom?
Egyes ágazatokat elsődlegesen érint a válság, más ágazatokat a továbbgyűrűző hatások befolyásolnak negatívan. Olyan ember alig akad, akit nem érintene a válság. Az állami alkalmazottak vannak a legnagyobb biztonságban, az állam állítólag nem tervez leépítéseket, viszont komoly reálbér-csökkenéssel kell szembenézniük.
válság abc
Amit a mindennapokban tudni kell a globális válságról.
Alaposan, hitelesen, közérthetően.
36 oldalas exkluzív melléklet csak a Figyelőben!
November 27-től az újságárusoknál.
Miért kellene ezt egész válság-hisztériát komolyan vennem? Először minden szakember, politikus, közgazdász biztosított arról, hogy Magyarországot alig érinti a válság, most meg egymásra licitálnak, hogy milyen nagy recesszió lesz. Miért higgyek nekik?
Tény: korábban a szakértők az export lassulására és a hitelfeltételek szigorodására számítottak, ezzel szemben majdnem bedőlt a forint, tömegesek az elbocsátások, s jól működő cégek sem kapnak hitelt. Nyilvánvaló most már szakértőnek és nem szakértőnek egyaránt: baj van.
Ha úgy döntök, komolyan veszem a kibontakozó válságot, mit tehetek?
A recesszió és a különösen a depresszió első számú szabálya: azok élik túl, akiknek tartalékaik vannak, legyenek azok cégek vagy magánszemélyek. Első tennivaló: vésztartalékot kell képezni. A vésztartalékhoz csak a jövedelem elvesztése, vagy nem várt szerencsétlenség esetén szabad nyúlni, s nem szabad például új autó vásárlására költeni.
Vésztartalékot képezni csökkenő vásárlóértékű bérből?
Könnyebb tanácsolni, mint megtenni. Ám még mindig könnyebb viszonylag kényelmes helyzetben takarékoskodni, mint pénz nélkül lenni, ha „beüt a krach”. Igaz, „álláskeresési járadék” jár, de csak legfeljebb kilenc hónapig, ha sikerül egy év munkaviszonyt igazolni az elmúlt négy évre nézve. Az összeg szerény egyébként, az első 3 hónapban csak a bér 60 százaléka, legfeljebb a minimálbér 120 százaléka (2008-ban 69 ezer forint), utána 6 hónapig már csak a minimálbér 60 százaléka jár. Aki az elmúlt négy évről egy egész évet nem, de 200 napot igazolni tud, az kaphat „álláskeresési segélyt”, ami a minimálbér 40 százaléka.
Néhány spórolási ötlet: lehetőleg mindig otthon együnk, ne vásároljunk büfében, ne menjünk étterembe, autó helyett használjunk tömegközlekedést, keressük meg interneten a legolcsóbb biztosításokat – ne csak a kötelezőnél. Vásároljunk a hipermarketben sajátmárkás termékeket, vegyünk árukat másodkézből, olvassuk a FigyelőNet energiatippjeit.
Megpróbáljak-e előtörleszteni egy nagyobb összeget, hogy kevésbé sújtson az árfolyam- és kamatkockázat?
A magas kamatú hitelkártya és folyószámlahitelektől mindenképp igyekezzünk megszabadulni. Egy-két milliót a lakáshitelből nem biztos, hogy érdemes előtörleszteni, inkább növeljük vele a vésztartalékunkat – már ha olyan kedvező helyzetben vagyunk, hogy ilyen lehetőségek között dönthetünk.
Tehetek-e valamit még azon kívül, hogy fogamhoz verem a garast?
Próbáljuk meg növelni a jövedelmünket. Ha van szabad szobánk, adjuk ki albérletbe. Ha tehetjük, vállaljunk mellékállást. Mindemellett persze ne vállaljuk túl magunkat, vigyázzunk magunkra, egészségünkre, őrizzünk meg munkakedvünket és munkaképességünket.
Próbáljunk meg jövedelem-kiesési biztosítást kötni. Vigyázzunk a munkánkra, s igyekezzünk úgy helyezkedni, ha erre lehetőségünk van, hogy profitabilis projekteken dolgozhassunk – így kevesebb az esélyünk, hogy leépítés áldozatául esünk. S persze reménykedjünk, hogy valójában csak egy enyhébb recessziós folyamat lesz Magyarországon.
