50 bázisponttal 11 százalékosra csökkentette az alapkamatot a Monetáris Tanács, az elemzők korábban az alapkamat szinten tartását várták.
Nagyobb likviditás, kisebb tartalékráta
A Monetáris Tanács a hazai hitelintézetek forintlikviditási helyzetének támogatása érdekében 5 százalékról 2 százalékra csökkentette a kötelező tartalékráta mértékét. A hitelintézeteknek először a 2008. decemberi tartalékperiódus folyamán kell az új rátával számított kötelező tartalékot teljesíteniük. A döntést követően a Magyar Nemzeti Bank kötelező tartalékrátája megegyezik az Európai Központi Bank által alkalmazott rátával – adta tudtul az MNB.
A pénzügyi stabilitás kockáztatása nélkül nem lehet nagyobb mértékben kamatot csökkenteni – indokolt Simor András jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. A jegybankelnök szerint amit a gazdaság megnyerne egy nagyobb mértékű kamatcsökkentéssel az élénkülés révén, legalább annyit, de inkább többet vesztene a stabilitás csökkenésével.
Orbán javaslata nem hangzott el a tanácsban
Az ülésen három javaslat hangzott el: az alapkamat tartása, 50 bázispontos, illetve 100 bázispontos kamatcsökkentés. A Fidesz elnökének véleményére (legyen 6 százalékos az alapkamat, ez 550 bázispontos csökkentés lenne) Simor András nem kívánt reagálni.
Simor András utalt arra is: a hazai gazdaságnak át kell állnia a nemzetközi finanszírozásról a hazaira, ami egy fájdalmas, de szükségszerű alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. (A magasabb kamatszint serkenti a megtakarításokat.)
A Monetáris Tanács közleménye úgy fogalmaz: további csökkentések előtt akkor nyílik tér, ha a tőkeáramlások folytonosságát és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását övező kockázatok mérséklődése folytatódik.
