A gazdasági fundamentumok alakulásából egyáltalán nem következne, hogy hozzá kellene nyúlni a jegybanki alapkamathoz, hiszen semmi olyan nem történt az utolsó kamatdöntés óta magyar gazdaságban, ami ezt indokolná – vázolta a kiindulópontot a FigyelőNetnek Török Zoltán. A Raiffeisen makroelemzője szerint elég erősnek tekinthető a forint (256 forint körül alakul az euró árfolyama – a szerk.), nem szükséges tehát védeni kamatemeléssel.
Proaktív lépés lenne a félszázalékos emelés
Ami miatt mégis emelést, sőt jelentős, 50 bázispontos emelést tartana indokoltnak az elemző, az a nemzetközi piaci környezet, az instabil befektetői hangulat, ami várakozása szerint a következő hónapokat is meghatározza majd. Török Zoltán úgy véli, a „tapintható” bizonytalanság következtében a viszonylag erős forint átmenetinek bizonyulhat. Ugyanis a piac megingása indukálta újbóli kapkodás azt eredményezheti, hogy a szereplők a kockázatos eszközöktől próbálnak szabadulni, aminek nyomán akár 265 forint fölé is szakadhat a forint.
Ezért gondolja úgy az elemző, hogy jobb az esetleg fenyegető események elébe menni, ha úgy tetszik proaktív módon jelezni a piacnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank tisztában van a kockázatokkal. Magyarul fel meri vállalni, hogy nem kíván az események után kullogni, hanem felkészült az esetleges kedvezőtlen fordulatokra. „A biztonsági övet sem akkor próbáljuk meg bekapcsolni, amikor vészfékezünk, hanem indulás előtt” – hozott egy plasztikus példát.
Simor András jegybank elnök (Fotó:MTI)
Mindez nem jelenti azt, hogy az év második felében – ha a körülmények indokolják -, ne lehetne csökkenteni az alapkamatot – mondta Török Zoltán.
A „25 bázispontosok tábora” a legerősebb
A piac az emelést illetően nem, a mértéket illetőn viszont megosztott – szűrhető le a Portfólió összegzéséből, hiszen tudósításuk szerint 11 elemző vár 25 bázispontos, s „csak” nyolc 50 bázispontos emelést. Megítélésük szerint ugyanakkor a döntést kísérő kommentár és sajtótájékoztató lesz igazán érdekes, főleg abból a szempontból, hogy a piac a hozamok és a kamatláb-megállapodások alapján összesen 75 bázispontos emelést vár a következő 12 hónapra.
A változatlanul hagyás mellett is van érv
Az általános piaci konszenzussal szemben ugyanakkor van ellentétes vélemény is, melyet Neményi Judit, az MNB Monetáris Tanácsának tagja fogalmazott meg a Figyelő legfrissebb számában. Neményi a következőképpen érvel: „az inflációs előrejelzés felfelé mutató kockázatainál véleményem szerint sokkal erősebbek a gyenge növekedési kilátásokkal összefüggő lefelé mutató rizikók. A jelenlegi kereslethiányos helyzetben a monetáris kondíciók túlszigorítása recesszióba lökheti a gazdaságot, aminek elkerülése ugyancsak a monetáris politika feladata. A változatlanul tartott kamat ugyanakkor – ha az elvárt kockázati felár nem változik, vagy esetleg még javul is a kiigazítás egyensúlyjavító hatása miatt – a monetáris kondíciók szigorításával egyenértékű. Így a magyar gazdasági folyamatok alapján az inflációs cél elérésére 2009-ben a 7,5 százalékos jegybanki kamat emelése nélkül is lenne esély.”
Neményi szerint tehát kamatemelés nélkül is ura lehet a helyzetnek a jegybank.
