A Megatrend 2000. Rt. elnök-vezérigazgatója
Alkalmazásban erős
Az Egyesült Államokban tanulta ki az informatikai szakma fortélyait K. Szabó Imre, s lépéselőnyét az innováció terén a mai napig megőrizte; cége a vállalatirányítási alkalmazások szállítói között dobogós helyet foglal el.
Friss diplomás üzemgazdászként, ösztöndíjjal került ki 1983-ban az egyik kaliforniai szőlőültetvényre K. Szabó Imre. A Megatrend 2000 Informatikai Rt. mai elnök-vezérigazgatója akkor napi 12-14 órát dolgozott egy farmon, amiért havi 130 dollárt kapott a tulajdonostól – akkor, amikor az Egyesült Államokban 540 dollár volt a minimálbér. Amikor jelentkezett a munkára, azt remélte, gyarapíthatja vezetési ismereteit. Kinn azonban csak egy volt a mexikói és indiai vendégmunkások között. Amikor megemlítette a tulajdonosnak, hogy diplomával rendelkezik, a farmer csak bólintott, majd azt mondta: „Hát, itt metszeni kell, ez a tábla, ez itt a sor, indulj el!”
FORDULAT. K. Szabó Imre nem az a fajta ember, aki az első probléma elől megfutamodik. A Kiskunságban született, élete első 16 évét a homokhátsági tanyavilágban élte, villanyáram és minden komfort nélkül, ám az már neki is sok volt, hogy szálláshelyén, a cölöpökre állított lakókocsi körül éjszakánként csörgőkígyók, patkányok tűntek fel. Akkor telt be a pohár, amikor a minimális bérét sem kapta meg, s egy héten át a szomszédos narancsligetben kellett csillapítania éhségét. Ekkor döntött úgy, hogy másik farmra kéri magát.
A sors egy valódi zsenivel, az első amerikai műhold egyik tervezőjével hozta össze. Robert Wollersheim 43 évesen visszavonult, s vendégmunkásokat fogadott a birtokán, a Nagy Tavak melletti Wisconsin államban. K. Szabó Imre, miután itt is ledolgozta a maga 10-12 óráját, leült a tulajdonos számítógépe elé, s órákat töltött az akkoriban még ott is újdonságnak számító IBM „felfedezésével”. Napi három-négy órát aludt, vásárolt magának egy HP zsebszámítógépet, minden létező szakkönyvet felkutatott, s beiratkozott a helyi egyetem egyik számítástechnikai kurzusára is. Közben elnyert egy hat hónapos ösztöndíjat a New York melletti Long Islandon. A tervezett 11 hónap helyett két év múltán tért haza, s jelentkezett eredeti munkahelyén, az Izsáki Mgtsz elnökénél. A szövetkezet vezetője 3100 forint fizetést ígért neki. Azt mondta: nem bánja, ha doktori dolgozatot akar írni informatikából, s le akarja tenni a nyelvvizsgát, de először bizonyítania kell, a többit majd meglátják.
Ekkoriban K. Szabó Imrének már 200 dolláros óradíjat fizettek azok az amerikai cégek, amelyek számítástechnikai tanácsadásra kérték. Nem sokat habozott, felmondott, és meg sem állt az Egyesült Államokig. Kétéves kinn-tartózkodása során rengeteg barátra, ismerősre tett szert, akik nem hagyták lakás, megbízás nélkül. Újra belevetette magát az informatikai csúcstechnológia tanulmányozásába, Novell-szakértői vizsgát tett, elsajátította a programozás számtalan csínját-bínját, továbbá amerikai megbízói révén személyi számítógépeket szállított nyugat-európai cégeknek. „Okkal bíztam abban, hogy dinamikus fejlődés előtt áll az iparág, s előbb-utóbb Magyarországon is fellendül a számítástechnika” – mondja. Amikor újra hazatelepült, a kor hazai számítástechnikai csúcsvállalatai, a MÜSZI és a SZÜV azonnal „lecsaptak rá”. Informatikai tanácsadóként alkalmazták, háromszor akkora fizetéssel, mint azokat a kollégákat, akik már húsz éve dolgoztak a cégnél.
Egy év tanácsadói státus után úgy döntött, tudását saját cégében kamatoztatja. Két számítástechnikai szakemberrel, 10 ezer forintos jegyzett tőkével megalapította a Megatrend Kft.-t. Másfél éven át, a hétvégéket is beleértve, napi 16 órán át dolgozott kollégáival, mire piacra dobták első vállalatirányítási programjukat Infosys néven.
Az első megrendelés a Richards Finomposztógyártól érkezett, 15 millió forint értékben, 1988-ban ez kiugróan nagy értékű projektnek számított. A rendszerváltást megelőzően nem volt egyszerű integrált vállalatirányítási rendszereket értékesíteni. Az állami vállalatok vezetői nem feltétlenül örvendeztek, ha azt hallották, 20-50 százalékkal csökkenthetők a tranzakciós költségek, 40 fő helyett 20 is el tudja látni a munkát, mert annál nagyobb volt a hatalma a vezetőnek, minél több ember tartozott az irányítása alá.
SZEMLÉLET. Az már sokkal jobban érdekelte őket, hogy az információk, adatok, valós időben kerülnek az adatbázisba, s a központban lévő számítógépen is rögtön megjelenik, ha a kilométerekkel arrébb, vagy esetleg teljesen más településen lévő termelőegységben hiba keletkezik. A hozzáállást, s az akkori szemléletet jelzi, hogy a Pártgarázs néven ismert autójavító vállalat vezetői (utóda a Mercedes Kárpát utcai szervize) sehogy sem akartak ráállni arra, hogy az ügyfelek gyorsabb kiszolgálása érdekében telepítsenek még egy számítógépet az irodába. Sokallták a félmilliós árat és a licencdíjat. Miután privatizálták a szervizt, az új német tulajdonosnak az volt az első dolga, hogy beállított egy második terminált. „Azt tette, amit mi már két éve mondogattunk az elődeinek” – mutat rá a Megatrend vezetője.
Hogy milyen előnyöket nyújt az integrált vállalatirányítási rendszer, azt jelzi egy húsipari cég, a Hungerit Rt. esete. A vállalkozás vezetőjét néhány évvel ezelőtt arról értesítette karácsony és újév között a rendőrség, hogy igazoltattak egy autót, amelyben az üzemből származó milliós értékű lopott húsárut találtak. Az igazgató kérdőre vonta a raktárost, és a potenciálisan érintett vezetőket, ám senkinek sem hiányzott az áru – ilyen volt a nyilvántartásuk. Ekkor kezdett el gondolkozni azon, hogy az éppen feltárt mennyiségen felül még mennyit lophattak ki a cégtől, ez adott számára döntő lépést a beruházáshoz, s lett a Megatrend ügyfele.
A rendszerváltástól kezdődő tíz éven át egészen a 2000-es dotcom-válság kezdetéig boldog aranyévek köszöntöttek a Megatrendre. K. Szabó Imre persze nem dőlt hátra, mindössze annyit lazított a munkarendjén, hogy szombaton már nem dolgozott.
Az árbevétel 1994-től évente megduplázódott, egészen 2000-ig, s ezzel párhuzamosan intenzív létszámnövelést hajtottak végre. Az ezredfordulóig 150 projekt keretében 180 cégnél vezették be az integrált vállalatirányítási rendszert. Volt azonban rossz döntésük is. K. Szabó Imre egyértelműen stratégiai tévedésnek minősíti, hogy leálltak a DOS rendszer forgalmazásáról. Azt gondolták, technikailag már elavult ez a szisztéma, s nem lesz rá vevő. Tévedtek. Mivel a DOS rendszer alkalmazása olcsóbb a Windows-nál, lemondtak arról a vevőkörről, amely 10 millió forint alatt tud csak informatikai fejlesztést betervezni. Így aztán a Megatrend elveszítette a kis fejlesztési volument képviselő piacot, amely a mai napig virágzik, s számos konkurensük éppen ezen a területen tudott naggyá fejlődni mellettük. Ám a Megatrend előkelő piaci pozícióját nem veszélyezteti egyetlen hazai vállalkozás sem. A társaság a vállalatirányítási alkalmazásokat szállító cégek körében (beleértve a multikat is) a második, míg árbevétel alapján a harmadik a Bell Research piackutató cég 2004-es adatai szerint. A nemzeti informatikai vállalkozások között a kezdetek óta első. A folyamatos növekedést annak köszönheti, hogy kiemelten kezeli a K+F-et: az elmúlt tíz évben 4 milliárdot fordított fejlesztésre. A cég stratégiája annyiban módosult az utóbbi években, hogy külföldön is terjeszkedni kíván: 2002-ben leányvállalatot alapított Romániában, de képviselettel rendelkezik Németországban és Ukrajnában is. Emellett a biztonsági piacot is meg akarja hódítani.
Mivel a 2001-es New Yorki terrortámadás óta megnőtt az információ-védelem jelentősége, a Megatrend ISeeSec néven biztonsági szoftvert fejlesztett ki, amelyet idehaza több stratégiai jelentőségű állami intézmény is megvásárolt, köztük a Paksi Atomerőmű és a Magyar Posta. K. Szabó Imre nem akarja elkiabálni, de cége müncheni kirendeltsége jelenleg a BMW-vel folytat tárgyalásokat az adatvédelmi megoldások értékesítéséről.
CSEKE HAJNALKA
K. Szabó Imre
•46 éves, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki, majd a budapesti közgazdasági egyetemen lobbiszakértői oklevelet.
•Dolgozott az Izsáki Mgtsz-ben üzemgazdászként, volt szakmai gyakorlaton az Egyesült Államokban, hazatérve a MÜSZI szaktanácsadója lett.
•1986-ban társaival megalapította a Megatrend gmk-t, a mai részvénytársaság elődjét. 1990-től a Megatrend Kft. ügyvezető igazgatója, 1999-től a Megatrend 2000 Rt. elnök-vezérigazgatója.
•Felesége orvos, gyermekei 13 és 11 évesek. Hobbijai: vadászat, utazás, fotózás, borgyűjtés, olvasás, sport, túrázás.
