Hurrikánok tombolása a Karib-tengeren
Alig dühöngte ki magát az Egyesült Államok délkeleti partjainál a Frances hurrikán – nem sokkal azt megelőzően pedig a Charley söpört végig a vidéken -, a hétvégén máris érkezett a nyomában Ivan. A Karibi-tenger térségében a múlt hét közepe óta tomboló, Florida felé száguldó vihar Barbadoson, Grenadán, Jamaicán és a Kajmán-szigeteken átgázolva keddre virradóra helyenként 315 kilométeres óránkénti sebességgel érte el Kuba nyugati csúcsát, majd ott valamelyest nyugatra fordult. Ennek köszönhetően e szigetország a vártnál kisebb, de még így is tetemes károkkal vészelte át a pusztítást. Mielőtt Ivan Kubába ért, a megelőzési munkálatokhoz több mint 190 ezer katonát és 24 ezer járművet mozgósítottak, és 1,6 millió lakost telepítettek ki, a vasúti közlekedést máris leállították, a kikötőket bezárták. A hatóságok még kedden is arra szólították fel a lakosságot, hogy mindenki zárkózzon be az otthonába, és ne kockáztassa az életét. Az óvintézkedés érthető, hiszen a Saffir Simpson-skálán 5-ös fokozatú, tehát legpusztítóbb erejű hurrikán – lapzártánkig – legalább 68 halálos áldozatot követelt a karibi térségben. Helyszíni jelentések szerint Grenada területének 85 százaléka romokban hever. Jamaica délkeleti partvidékén a települések utcáit elöntötte az ár, és helyenként derékig ér a sár, az egész szigeten megszűnt az áramszolgáltatás. Amennyiben Ivan – lapzártánk után – a floridai partokat is elérte, a biztosítótársaságok igen nagy gondba kerülhetnek, hiszen már az előző két hurrikán is legalább 20-25 milliárd dolláros pusztítást hagyott maga után, márpedig hiába rúgnak majd horribilis összegre a kártérítések, a biztosítóknak nincs nagy mozgásterük a díjak emelésére. Elemzők szerint erre esetleg akkor nyílna módjuk, ha az Ivan okozta károk meghaladnák a 30 milliárd dollárt.
Nyugdíjreform az EU előtt
Magyarország elérte, hogy az európai stabilitási paktum tervezett módosításáról szóló vitában az államháztartási hiány értékelésekor a lehetséges szempontok közé sorolják be a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is – közölte Draskovics Tibor az uniós pénzügyminiszterek és jegybankelnökök hétfői hágai konferenciája után. A magyar pénzügyi tárca vezetője szerint a nyugdíjreform miatt a GDP közel 1 százalékával nőtt a hiány, így e tétel beszámítása esetén Budapest jóval könnyebben teljesíthetné az euróövezethez való csatlakozásnak az államháztartási deficitre vonatkozó kritériumait. A miniszter arra is rámutatott, hogy az új tagállamok esetében a nagy infrastruktúra-beruházásoknál szintén indokolt lehet egy hasonló mérlegelés. A hágai tanácskozáson egyúttal arról is döntés született, hogy Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter lesz „Mr. Euró”, azaz ő képviseli majd a – jelenleg 12 tagú – eurózónát a nemzetközi pénzügyi találkozókon, ő lesz a hivatalos kapcsolattartó személy az eurózóna országai és az Európai Központi Bank között, továbbá az eurózóna havonta megrendezésre kerülő pénzügyminiszteri találkozóin is ő elnököl.
Új Mol-nagytulajdonos
Jelentős, 6,6 százalékos részesedést szerzett a Mol Rt.-ben a New York-i székhelyű Alliance Capital Management. A társaság a 7,1 millió darab részvényt a 123 ügyfele számára folytatott vagyonkezelési tevékenysége során szerezte meg. Akárcsak a korábban 2,8 százalékos Mol-részesedést szerző Vienna Capital Partners, az 500 milliárd dollár körüli összeget kezelő és tavaly 2,73 milliárdos árbevétel mellett 330 millió dolláros adózott eredményt elérő Alliance Capital is pénzügyi befektetésként kezeli az ügyletet, azaz nem felvásárlási céllal szállt be a Molba.
Matáv: 2 ezer fős leépítés
Még ebben az évben 2 ezer fős leépítést hajt végre lapértesülések szerint a Matáv. A távközlési társaság a hírre reagálva megerősítette, hogy létszámcsökkentésre készül, de az elbocsátandók száma még bizonytalan, a vezetés jelenleg is egyeztet a kérdésről a szakszervezetekkel. A Matáv egyébiránt korábbi megállapodásoknak megfelelően az idén már átesett egy 3 százalékos, azaz 600 fős leépítésen, ami elsősorban macedóniai leányvállalatát, a MakTelt érintette, ahonnan 500 főt bocsátottak el. (Kommentárunk a 66. oldalon.)
Jön a Federal Mogul
Magyarországra helyezi ablaktörlő-gyártását a hazánkban (Kunszigeten) már évek óta aktív amerikai Federal Mogul, illetve a franciaországi Custines-ből szintén ideköltözteti autórádió-gyártását a japán Clarion. Mindkét cég elsősorban az alacsonyabb termelési költségek – főként bérköltségek – miatt döntött így. A Federal Mogul jelenleg 450 főt foglalkoztat Magyarországon, s itteni árbevétele 2003-ban 2,75 milliárd forint volt, míg az idei tervekben 3,5 milliárd forint szerepel.
Bezár a mohácsi Vegeta
Bezárja 1996 óta üzemelő mohácsi Vegeta-gyárát a több uniós országban termelőüzemet működtető Podravka. A horvát cég a magas termelési költségekkel magyarázta az 56 fő elbocsátásával járó lépést, ám a döntéshez hozzájárulhatott az is, hogy miután Horvátország az EU-ba vámmentesen szállíthat ételízesítőt, az unió májusi bővítése után értelmetlenné vált a magyarországi gyártás, hiszen a Podravka felesleges kapacitásokkal rendelkezik a határ túloldalán, Koprivnicában (Kapronca) lévő üzemében.
Friderikusz kilép az MTV-től
Friderikusz Sándor a Magyar Televízió (MTV) Aktuális Igazgatóságára eljuttatott levelében közölte, hogy felbontja „A szólás szabadsága” című műsorának elkészítésére vonatkozó szerződését, amely döntést a társaság vezetése tudomásul vett. A riporter-műsorvezető még korábban jelezte, hogy ha nem kapja meg „Az Este” című politikai háttérmagazin műsorsávját, illetve az MTV nem rendeli meg az általa ebben az időpontban sugározni kívánt közéleti portréműsorát, akkor távozik a közszolgálati televízióból. (Az MTV alternatív javaslatait Friderikusz nem fogadta el.) A köztévé vezetése „reméli”, hogy a műsorvezető döntése nincs összefüggésben azzal a belső vizsgálattal, amelyet az Aktuális Igazgatóság augusztusban indított el a sajtóértesülések szerint adásonként mintegy 3 millió forintba kerülő „A szólás szabadsága” jelentős költségkeret-túllépései okainak feltárására.
Reflexió
Kettős állampolgárság
Ügydöntő népszavazást rendelt el az Országgyűlés a kettős állampolgárságról. A referendumon arra a kérdésre kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.
VASTAGH PÁL, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke:
„A népszavazásra bocsátandó kérdést az Országos Választási Bizottság fogalmazta meg, majd az Alkotmánybíróság szűrőjén is átment. A szövegben szereplő kedvezményes honosítás kitétel azt jelenti, hogy az állampolgárság elnyerésének szokásos feltételeihez képest a határon túli magyarok egyszerűsített és gyorsított eljárásra lennének jogosultak. Ez azonban számos problémát vet föl. Az alkotmány értelmében egy magyar állampolgár csak akkor rendelkezik választójoggal, ha Magyarországon is él, ez tehát nem okozhat gondot. Ellenben amikor az állampolgársági törvény módosítása 2001-ben az Országgyűlés elé került, ez az elképzelés nem szerepelt az előterjesztésben. Márpedig a csatlakozási tárgyalásokat az akkor elfogadott állampolgársági törvény alapján tárgyaltuk végig, tehát egy változtatást az EU szintjén is el kell fogadtatnunk. Mindez problematikus, azaz ha a referendumon a többség igennel szavaz, számolnunk kell a következményekkel.”
