A magyar fizetőeszköz az euróval szemben változatlanul, a 300-as „magaslati levegőn tartózkodik”, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy „szeretne onnan lemászni”. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a devizaadósok mentésével kapcsolatban a bankoknak nagyjából ezermilliárd forint veszteséget kell majd elkönyvelniük. Sőt, ez az összeg a forint további gyengülésével emelkedhet is. A bankszektor többszörös megsarcolásával az egyik legnagyobb probléma, hogy ezzel továbbra is kiesik a gazdasági növekedés egyik fő motorja, a hitelezés. Másrészt ezek a terhek részben visszacsöpögnek a lakosságra. Elég, ha csak az ingyenes kártyahasználat megszűnését vagy a számladíjak emelkedését nézzük – összegezte Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője.
Bár pozitív hír volt, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja iránt nagy az igény a kkv-k körében, de a szakértő szerint ez a likviditásnövelés nemzetgazdasági szinten elég csekély jelentőséggel bír.
A kkv-k is megszenvedhetik a rezsicsökkentést
A bankok mellett a nagy energiaszolgáltatók is újabb terheket kapnak a rezsicsökkentés folytatásával. Ezeknek a cégeknek a beszállítói jellemzően hazai vállalkozások. Ha pedig az érintett szolgáltatók még inkább visszavesznek a fejlesztéseikből, akkor az éppen a hazai kkv-kat sújtja.
Megállhat a jegybank a kamatvágásokkal?
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint bár a gazdaságnak szüksége lenne rá, és az alacsony infláció miatt beleférne a további kamatcsökkentés, de a nemzetközi környezet nem biztos, hogy engedi a lazítás folytatását. Az XTB szakértője ennek kapcsán elmondta: a tegnapi konzervatív nyilatkozat összecseng a londoni elemzők véleményével. A UBS elemzője ugyanis nem rég úgy vélekedett, hogy talán egy 10 bázispontos vágás még elképzelhető, de aztán meg kell állnia az MNB-nek.
A spekulánsoknak üzent Mario Draghi
Az Európai Központi Bank elnöke tegnap tartott sajtótájékoztatót. Az eurózóna irányadó rátája fél százalékon maradt, de ezzel együtt az újabb kamatcsökkentésre nyitva hagyták a lehetőséget. Soós Róbert szerint erre nem is elsődlegesen a gazdaságélénkítés miatt van szükség (de nyilván ez is szerepet játszhat), hanem amiatt, hogy az eurózónában mindenképpen szeretnék elkerülni az amerikai hozamemelkedéshez hasonló tendenciát. Erre pedig az előremutató irányjelzést (forward guidance), mint kommunikációs eszközt használja újabban az EKB és a Bank of England is. Így most már hangsúlyosabban kommunikálják a befektetők felé, hogy tartósan alacsonyan marad a kamatszint.
Erre azért van szükség, hogy a piaci szereplők ne spekuláljanak a kötvények ellen, tehát ne shortolják azokat, mert ez hozamemelkedést, majd közvetve a hitelkamatok növekedését eredményezi. Márpedig az eurózónának a hitelezés hiánya az egyik leggyengébb pontja.
Az EKB közzétette az inflációs és a növekedési előrejelzését is: idén 0,3 százalékos recesszióval, jövőre pedig 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak az euróövezetben. Az XTB vezető elemzője szerint ezek nem jó hírek az exporton csüngő magyar gazdaság számára sem, hiszen a kijelölt 1 százalékos növekedés Magyarország mozgásterét is behatárolja.
Erősödik a forint, gyengül a román lej – Nézze meg a rövid összefoglalót!
Forrás: GazdaságTV.hu
