Debrecenben járt a miniszterelnök, hogy részt vegyen a Nagytemplomban rendezett református istentiszteleten, ám a templom előtti téren harminc tüntető fogadta.
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
A távirati iroda tudósítása alapján azonban aggodalomra semmi ok, a tér másik felén ugyanis a református egység mellett demonstráltak néhányan, a kormányfő pedig bejutott a hálaadó istentiszteletre.
A református vallású Orbán arról beszélt, hogy az egyetemes reformáció elindulásának 500. évfordulójáig, 2017-ig a magyar kormány tízmilliárd forintot biztosít a Debreceni Református Kollégium és iskoláinak.
Mint mondta, a kormány meggyőződése, hogy „ez a támogatás nem egyszerűen a múltunk megbecsülése, hanem a jövő reformátusságáról, a jövő magyarságáról szól”. Az ünnepi istentiszteletet amúgy a 475 éves Debreceni Református Kollégium, a 175 éves debreceni Dóczy Gimnázium és a magyar református egység napja alkalmából tartották.
Maugli
A kormányfő beszéde elején utalt Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének az istentiszteleten mondott szavaira, amikor a dzsungel törvényét idézve a püspök Maugli szavaival kijelentette: “egy vérből valók vagyunk, te meg én”.
“Maugli így folytatta: farkasok vagyunk” – szőtte tovább a gondolatot beszédében Orbán Viktor, ami – mint kifejtette – azt jelenti: az erősek összefognak, a gyengék széthullanak.
“Három éve a magyarok világossá tették: összefogást, alapvető változást akarnak az élet egész területén (…), olyan új politikai, társadalmi, gazdasági rendszert, amely végre rendet teremt” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint ezért tekintik a választási eredményt társadalmi szerződésnek, amely megalapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, mert “az erősek összefognak, a gyengék széthullanak”. A nemzeti együttműködés rendszerének első számú szabálya: a győztesnek nem igaza van, hanem feladata – jelezte a miniszterelnök, aki nagyrabecsülését fejezte ki a Magyarországi Református Egyháznak azért, amit a magyar református közösségért tett.
“A kommunista diktatúra (…) ellopta (…) azt a perselyt, amelyet évszázadokon keresztül a magyarok adományoztak” az egyházaknak – mondta a kormányfő.
Robin Hood
Az egyházak támogatásával összefüggésben megjegyezte: a kormány visszaadja az egyházaknak, a magyar népnek azt, amit elvettek tőlük. Tudjuk: az egyházak nem szoktak összepakolni, nem szokták itt hagyni az országot, nem szoktak itt hagyni bennünket – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az egyházak nem verik nagydobra azt, amit az emberekért tesznek.
A kormányfő beszédét követően Orbán Viktor és Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a Nagytemplomban aláírta a bejelentett támogatásról szóló megállapodást.
Nyilas Misi
1538 óta megszakítás nélkül működik ugyanazon a helyen a Debreceni Református Kollégium, az “ország iskolája”, a debreceni egyetem bölcsője, a magyar szellemi élet sok kiemelkedő képviselőjének alma matere.
Falai között olyan neves emberek nevelkedtek mások mellett, mint Szenci Molnár Albert, Medgyesi Pál, Debreceni Ember Pál, Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Gulyás Pál, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Sarkadi Imre vagy Sánta Ferenc. A professzorok közül a legismertebbek Hatvani István, Maróthy György és Kerekes Ferenc.
A reformáció századában alapított hazai református iskolák közül a debreceni az egyik legnevezetesebb, a magyar iskoláztatás sajátos és értékes letéteményese. Története során sokféle jelzővel illette a róla szóló gazdag irodalom: kiterjedt beiskoláztatása révén így lett az “ország iskolája”, hitvallásos elkötelezettsége miatt “kősziklán épült vár”, tudatosan vállalt tehetséggondozó szándékának köszönhetően a “szegények iskolája”, végül a szocializmus évtizedeiben “menedék” volt.