Az “A” csoporttal szembeni, 4 tételből álló, 455 millió forint összegű követelést a Reorg-Apport Rt. 412,3 millió forint vételáron vásárolta meg a Postabank Rt.-től – ilyen mondatokat lehet olvasni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentésében, amelyben a Postabank konszolidálásának érdekében 1998-ban létrehozott Reorg-Apport Rt. működését vizsgálja. Nem kell magyaráznunk, hogy a Reorg nem egy “A” nevű céggel állt konkrét kapcsolatban.
Az olvasó magától is rájöhet: bár a cég javarészt közpénzekből lett finanszírozva, az egyszerű állampolgár ismét nem tudhatja meg, hogy pontosan hogyan, kikkel is zajlottak az üzleti tranzakciók. Valódi nevük helyett ugyanis álnéven, az ABC betűrendjét követve szerepelnek a különböző cégek, holdingok és csoportok.
A titkosítást maga a Reorg, valamint a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal kérte. Arra hivatkoztak, hogy a konkrét információk sértenék a cég jövőbeni érdekeit.
Az ÁSZ azonban nem elégedett az érveléssel, ugyanis 24,5 milliárd forintnyi közpénz felhasználásáról van szó – az állampolgároknak pedig joguk van megtudni, mire is költötték az adójukat. Ennek megfelelően jöttek is az ajánlások: “A korrupcióval szembeni kormányzati stratégia végrehajtása keretében, a jogszabályokban rögzített üzleti titok tartalmát szűkítse – mármint a kormány -, különösen olyan esetekben, amikor a gazdálkodó szervezet működését közpénzzel támogatja a Magyar Állam.” A Számvevőszék ezen felül azt is közölte, hogy miután lezárulnak a még folyamatban lévő ügyek, a mostani jelentésből kihagyott információkat, remélhetőleg a konkrét cégadatokat is, a nyilvánosság elé tárják.
A teljes Postabank-számlaAz ÁSZ szerint 176,5 milliárd forintba került az adófizetőknek a Postabank konszolidálása az évek során. 1998-ban 152 milliárd forint ment el a megingott hitelintézet életben tartására. A fennmaradó összeg a Reorgnak juttatott rész – egyrészről, hogy az eszközállományt megvehesse, másrészről pedig a keletkezett veszteségek pótlására. Ez utóbbiba tartozik az ÁPV Rt.-n keresztül juttatott vissza nem térítendő támogatás, veszteségrendezés, és egy 4,5 milliárdos tőkeemelés. A legutóbbi tétel év elején érkezett meg az ÁPV-től, 25 milliárd forint értékben.
Miből, mennyit?
A Reorg 41,5 milliárd forintért vásárolta meg a Postabank könyveiben 125,7 milliárd forint értékben nyilvántartott követeléseket és befektetéseket. A feladata az volt, hogy ezt az állományt minél magasabb áron értékesítse és így mérsékelje a költségvetés kezességbeváltás miatt várható terheit.
Tavaly év végéig azonban csupán ezek 57 százalékától tudott megszabadulni: 23,5 milliárd forint értékű követelést, részvényt, üzletrészt értékesített. A követelések jelentős részét maguk az adósok vásárolták meg. Érdekesség, hogy az üzletrészek értékesítése a névértékhez képest 2,8 milliárd forintos veszteséggel történt meg. A fennmaradt 18 milliárd forint nyilvántartott értékű portfolióból 14 milliárd befektetési jellegű, 4 pedig követelés.
A vizsgálat részletes anyaga:
• 1. A társaság szervezetének kialakítása, működésének szabályozottsága
• 2. A társaság tevékenységét meghatározó fontosabb szerződések, megállapodások
• 3. A vásárolt eszközök kezelése, értékesítése, behajtása
• 4. A Reorg-Apport Rt. gazdálkodása
• 5. A társaság közvetett és közvetlen tulajdonosai, valamint az ellenőrzésre kijelölt szervezetek tevékenysége
• I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
Audit hiányában
A tervektől elmaradt értékesítés azzal járt, hogy a Reorg nem tud eleget tenni 52,5 milliárd forintos kötelezettségeinek. Az ÁSZ szerint az ok a korábbi magas vételár, valamint a befektetések tulajdoni szerkezete. A befektetések több mint 40 százalékánál ugyanis a Reorgnak csak kisebbségi tulajdonrésze van, így az értékesítés nem rajta múlik.
A névértéken aluli eladást a piaci körülmények akadályozzák – érvel a Reorg vezetősége, s ezt a Pénzügyminisztérium is elfogadta. Az ÁSZ azonban az eszközök elmaradt auditját (könyvvizsgálatát) hiányolja, és javaslattal állt elő a Miniszterelnöki Hivatalnál: “a jövőben állami tulajdonú szervezet, társaság konszolidálásakor, eszközértékesítés esetén, az auditálás ne csak állami elvárás maradjon, hanem történjen meg az annak elvégeztetéséért felelős szervezet kijelölése is”. A Számvevőszék tehát egy professzionális könyvvizsgálattól várja azt, hogy fény derüljön a korábbi postabankos eszközök értékesítésének eredményességére, valamint arra, hogy mekkora is a befektetések reális értéke.
