A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék hétfőn elutasította Radovan Karadžić kérését, hogy kezdjék újra ügyének tárgyalását.
A boszniai szerbek korábbi vezetője azt állította, hogy az eljárás során súlyosan sérültek a pártatlan eljáráshoz fűződő jogai, például az ő álláspontját igazoló bizonyítékok csak késleltetve jutottak a bíróság elé. A bíróság azonban elutasította a kérést, mondván: mindez semmilyen hátrányt nem okozott neki. Ráadásul már több tárgyalást is elhalasztottak annak érdekében, hogy a vádlottnak legyen ideje áttanulmányoznia minden periratot.
Karadžićot egyebek között népirtással vádolja a hágai Nemzetközi Törvényszék, emellett számos más háborús és emberiesség elleni bűnért is felelőssé teszik, amelyeket az 1992–1995 közötti boszniai háború idején követett el. A védelem, amelyet személyesen a 66 éves, pszichiáter végzettségű fővádlott irányít, immáron írásban is jelezte: sem Srebrenicánál, sem másutt nem történt népirtás, így a vádpontok egy része eleve okafogyott.
Karadžić egyik korábbi meghallgatásán kijelentette: soha fel sem merült benne, hogy kiűzzék a muszlimokat és horvátokat a boszniai szerbek által kikiáltott köztársaság területéről. Honfitársai „szent háborút” vívtak, csak meg akarták védeni önmagukat, javaikat, területüket.
A konfliktus halálos áldozatainak számát 100 ezerre teszik, és 2,2 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.
