A svájci népszavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.
Jelenleg bármely uniós állampolgár letelepedhet az ország területén, amennyiben ott munkát vállal, csak az EU-n kívüli országok esetében korlátozzák a bevándorlást.
A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, mert úgy látják, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban. A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ezzel szemben ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.
Az eredmény a többségi hangulat megváltozását mutatja, 2009-ben ugyanis még a választók mintegy hatvan százaléka ellenezte az uniós letelepülők számának a korlátozását. Egy január végi közvélemény-kutatás szoros eredményt vetített előre: akkor 43 százalék támogatta a kezdeményezést, míg 50 százalék ellenezte, és hét százaléknyi volt a bizonytalanok aránya.
Vezető uniós tisztségviselők még a népszavazás előtt komoly következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha az EU-val társult partnerségi viszonyban lévő Svájc korlátozza az uniós állampolgárok letelepedését, akár a Svájc és az EU közös belső piacának megszüntetését is elképzelhetőnek nevezték. Ez utóbbival a svájci cégek elvesztenék az uniós piachoz való szabad hozzáférést.
Laurent Bernhard svájci politológus szerint ugyanakkor a népszavazási kezdeményezés szövege meglehetősen tág mozgásteret ad a kormánynak. Bernhard a Basler Zeitung című svájci napilap internetes kiadásának nyilatkozva így vélekedett: sok minden a diplomáciai fórumokon fog eldőlni, és nem lehet előre látni azt sem, hogy az EU valóban egyoldalúan felmondja-e a Svájccal fennálló kétoldalú szerződéseit.
A népszavazás kezdeményezőinek elképzelése szerint minden svájci kantonnak meg kell határoznia, “az összgazdasági érdekek figyelembe vétele mellett”, hogy hány bevándorlót fogad be egy évben.
A 8 milliós Svájc lakosságának 23 százaléka külföldi. A legnépesebb külföldi közösségeknek az olaszok (291 ezer), a németek (284 ezer), a portugálok (237 ezer) és a franciák (104 ezer) számítanak.
A népszavazáson a szavazati joggal rendelkezők 56 százaléka vett részt. A korlátozás támogatói mindössze 19.500-zal voltak többen, mint az ellenzők. A 26 svájci kantonból 17-ben alkottak többséget az “igen” szavazatok. A nagyobb városokban, így Genfben, Zürichben és Zugban a többség a korlátozások ellen foglalt állást.
