Változik a társasági törvény

[FN,MTI-Eco] Befejezéséhez közeledik a cégjog és a társasági jog uniós jogharmonizációja. Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült a gazdasági joganyag módosításának koncepciója - nyilatkozta az MTI-ECO-nak Makai Katalin, a tárca gazdasági kodifikációs főosztályának főosztályvezető-helyettese. Õsszel kezdődik a szövegtervezetek előkészítése, s várhatóanez év végén kerül a kormány, majd a parlament elé a cégtörvény, a gazdasági társaságokról szóló, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működését szabályozó törvények együttes módosításának javaslata. Több ponton is módosításra szorul a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény. Változnak a cégnyilvánosság szabályai. Jelenleg is minden, a cégbíróságon benyújtott irat nyilvános, viszont kitágulnak majd az elektronikus hozzáférési lehetőségek. Lehetővé válik, hogy ne csak a cégbíróságon és a Cégközlönyből lehessen informálódni, hanem az interneten keresztül is. A Cégközlöny on line módon, számítógépes úton is elérhető lesz, csakúgy, mint a cégekre vonatkozó legfontosabb okiratok. Az új szabályok lényegesen szűkítik majd annak lehetőségét, hogy a már megalakult, akár több éve működő cég létrejöttének jogszerűségét utóbb vitássá lehessen tenni, s egy pert követően a cégbíróság esetleg törölje a céget a nyilvántartásból. Nyomósabb érdek fűződik a már szerződéses kapcsolatokat létesített társaság működéséhez, mint ahhoz az érvhez, hogy csak minden szempontból jogszerű adatok szerepeljenek a nyilvántartásban - húzta alá a főosztályvezető-helyettes. A bíróságnak megvannak az eszközei, hogy kikényszerítse egy cégtől a szerződés-módosítást, s érvényt szerezzen a törvényi előírásoknak - mondta. A kodifikátorok szándéka szerint csak kivételes esetben lesz mód bejegyzett cég törlésére bírósági felülvizsgálat eredményeként. A tervezett módosítás fél éves határt szab egy társaság bejegyzésének megtámadhatóságára "semmisségi" okokra hivatkozással. A hitelezők érdekeinek védelmében, és nem a jogharmonizációval összefüggésben módosulnak a fantomcégek nyilvántartásból való törlésének szabályai. Fontos közérdek fűződik a ténylegesen már nem létező, vagy eleve csalásra alakult cégek eltávolításához. Változatlanul maradnak a törlési eljárás szabályai: amikor a cégbíróság megkísérel kapcsolatba kerülni a céggel, hirdetményt tesz közzé, hogy bárki, aki tud valamit róla, jelentkezzen, s ha új adat merül fel, kapcsolatba lép vele. A mostani szabályozás szerint, ha ez a több lépcsős folyamat eredménytelen, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás nélkül törlik a céget. Így viszont nem kerülhet sor a hitelezők követeléseinek kielégítésére. Jelenleg nincsenek szabályok a törlés után előkerült vagyon sorsának rendezésére. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a cég ugyan eltűnt, de maradt utána vagyontárgy. Olykor, már törölt cég nevére van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban vagyon. A hitelezők mégsem juthatnak pénzükhöz, mert a földhivatal - az egyébként már nem feltalálható tulajdonos rendelkezése híján - nem jegyzi át nevükre az ingatlant. Hiányt pótló új szabályok rendezik majd, hogy mi történjék, ha vagyon marad egy föl nem lelhető vagy már törölt cég után. Sok társaság épp azért fantomizálódik, hogy szabaduljon hitelezőitől. Az elképzelések szerint, már a törlési eljárásban fel kell kutatni, van-e a föl nem lelhető cégnek vagyona. A cégbíróság felhívásában azt a kérdést is fölteszi, hogy van-e valakinek tudomása a cég vagyonáról. Ha ez utóbbira adat merül föl, de a cégre változatlanul nem, akkor a hitelezők bejelenthetik a követeléseiket, s a cégbíróság elszámolási eljárást folytat le az előkerült vagyonra, a hitelezők kielégítésére. Ha utóbb, már a törlést követően kerülne elő vagyon, akkor a bíróság által kijelölt biztos gondoskodik annak felosztásáról, és nem lesz akadálya annak, hogy az eljárás után a vagyon az ingatlan-nyilvántartásból a hitelezők nevére kerüljön. A gazdasági társaságokról szóló törvényben alapvetően két területen várható változás. Módosul a részvénytársaságok szabályozása. Egyértelműbben megkülönbözteti majd a törvény a nyilvánosan működő és a zárt alapítású rt.-t. A módosítással markánsabban kirajzolódnak majd a két részvénytársasági típus működésének eltérő szabályai. Változnak az úgynevezett konszern-szabályok is, amelyek egy társaság azon tagjára állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, aki a társaságban jelentős mértékű tulajdont, meghatározó részesedést szerzett. Külön EU-irányelv szól a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelephelyeiről, amivel még nincs teljes összhangban a hazai szabályozás. E fiókcégek pénzügyi-, számviteli szabályai igényelnek módosítást. Várhatóan a mostanitól eltérő passzusok fogalmazódnak meg arról, hogy miképp kell vezetni a fiókcég könyveit, kell-e jegyzett tőkét nyilvántartani s miként, vagy például hogyan kapcsolódik az itteni cég mérlege az anyacég mérlegéhez. Nem az előírások tartalmának szigorításáról vagy enyhítéséről van szó - hangsúlyozta Makai Katalin. A törvényszöveg pontosabbá és EU-konformabbá válik a tervezett módosítással.