A dán TV2-re hivatkozva a magyar sajtóban is körbefutott a hír, miszerint komoly megszorításokra kényszerülhet a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata. A csatorna arról cikkezett, hogy egyes játékosok fizetését akár a felére is csökkenthetik, sőt a legértékesebb kézilabdázók játékjogának értékesítése is opció lehet a csapatnál. A klub az információkat hivatalosan nem erősítette meg, a fizetéscsökkentésekkel kapcsolatban pedig a szerződések bizalmas jellegére hivatkozott.
Miután a Telex szeptemberben megírta, hogy az állami tulajdonban lévő Start Garancia Zrt. 2024 és 2026 között összesen 700 millió forint értékű szponzorációs szerződést kötött a csapattal, a győriek illetékesei nyílt levélben közölték, hogy az ETO sikerei mögött „széles körű összefogás és több lábon álló finanszírozási rendszer áll”. Más kérdés, hogy ehhez hozzátették azt is:
a már betervezett együttműködések, állami támogatások, szponzorációs források kiszámíthatatlanná válása közvetlen hatással lehet a csapat versenyképességére.
Amikor néhány héttel később Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) felső értékhatárát sportolók esetében 2027-től évi 500 millió forintról 60 millióra csökkentik, több magyar klubcsapat mellett a Győri Audi ETO is reagált az adóteher tervezett változtatására. A 24.hu megkeresésére úgy fogalmaztak, a módosítás „érdemi hatással lehet a nemzetközi szinten versenyképes magyar sportegyesületek gazdálkodására”, ám hozzátették azt is, hogy „a közvélekedéssel ellentétben a tervezett szabályozás klubunkat várhatóan lényegesen kisebb mértékben érintheti, mint számos, hozzánk hasonló szakmai és nemzetközi színvonalon működő sportegyesületet.”

Mindezek alapján nem egyértelmű, pontosan mi okozhat most rövid távon is akut pénzügyi gondokat az ETO-nál. Hogy jobban megértsük a helyzetet, áttekintettük a klub és a tulajdonos anyaegyesület által az elmúlt években leadott beszámolókat.
Ezek alapján annyi biztosan állítható, hogy a zöld-fehérek pénzügyi helyzete aggasztó.
