A rendszerváltás után az SZDSZ volt az ügynökakták nyilvánosságának élharcosa. Hack Péter Demszky Gáborral közösen még 1990-ben nyújtotta be az ügynöktörvény-javaslatát, amelyet az akkori kormánytöbbség leszavazott.
36 évig a legrosszabb megoldást volt kénytelen elviselni az ország
Az ELTE büntetőeljárásjogi tanszékének korábbi vezetője szerint túl későn és rosszul valósult meg az állambiztonsági múlt feltárása.
Azért későn, mert ma is meggyőződésem, hogy ezt a kilencvenes évek elején rendezni kellett volna megnyugtatóan. És azért rosszul, mert az érintettek jogait és méltányos, méltányolható érdekeit nem tisztázták kellően
– fogalmazott a politikusi pályája után az egyetemi katedrára visszatérő Hack Péter. Szerinte helyesebb lett volna, hogy azokat, akik még élnek, értesítik a nyilvánosságra hozatal előtt, és lehetőséget adnak nekik, hogy reagáljanak, ahogy azt Lezsák Sándor tette, és akkor a nyilvánossá tétel előtt kiderültek volna az esetleges tévedések, pontatlanságok.
Hackék javaslata annak idején egy szűkebb személyi körre vonatkozott, az Országgyűlés előtt eskütételre kötelezetteket világították volna át.
