Véget ért Varga Mihály meghallgatása, az ülés végezetével a bizottság arról határozott, hogy a következőnek beidézik Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Balogh Ádám korábbi MNB-alelnököt és Jura Gábor volt nemzetgazdasági minisztériumi főosztályvezetőt. Mindegyik személy meghallgatását a teljes bizottság egyhangúlag támogatta.
Csőszi Attila felidézte, hogy Kósa Lajos és Bánki Erik szerint semmilyen vizsgálat nem indult a kormánypártok részéről az ÁSZ-jelentés előtt, noha az ellenzék 2016-tól folyamatosan bírálta az MNB-alapítványokat. Arról érdeklődött, hogy képviselőként vagy miniszterként érkezett-e hozzá kezdeményezés egy vizsgálóbizottság felállítására. Erre Wiegand István is rákapcsolódott, a képviselő felemlegette a Vízházból kialakított Félix luxuséttermet mint az alapítványi ingatlanvásárlások példáját. Rákérdezett, hogy a volt miniszter 2019 és 2024 között jelezte-e Orbán Viktor miniszterelnöknek a lehetséges bűncselekményeket, és mikor szerzett tudomást a feljelentések alapjául szolgáló gyanúról.
Válaszában Varga Mihály hangsúlyozta: a leghatározottabban mondhatja, hogy egyetlen kormánypárti képviselő sem kereste meg azzal, hogy vizsgálódni kellene az MNB alapítványainál. Ismertette, hogy Matolcsy György volt jegybankelnökkel a költségvetési egyeztetéseken és a Gazdasági Főtanács ülésein találkoztak, de ellenőrzési dokumentumok hiányában a kormány nem élt észrevétellel. Hangsúlyozta, hogy 2013–2014-ben sem az ÁSZ, sem a belső ellenőrzés, sem a könyvvizsgáló nem jelzett visszaéléseket. Leszögezte, hogy a függetlenségi garanciák miatt az MNB monitorozása és beszámoltatása az Országgyűlés, nem pedig a kormány hatáskörébe tartozik.
Varga Mihály elmondta, nem a politikai felszólalások befolyásolták, hanem a jog talaján maradt az ügyben: amint a tényanyag a rendelkezésére állt, 2025 áprilisában megtette a feljelentést. Rámutatott, hogy az ügy egyes szereplőinek őrizetbe vétele éppen ezen feljelentés következtében történt meg.
Csőszi Attila tiszás vizsgálóbizottsági elnök megkérdezte a meghallgatott elnököt, hogy állt-e vele rokoni kapcsolatban álló személy munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy vezető tisztségviselői pozícióban az MNB bármely alapítványánál vagy cégénél. Varga Mihály az elnök összeférhetetlenségi kérdésére válaszolva rögzítette: egyetlen családtagja vagy rokona sem vett részt a jegybanki alapítványok működésében, sem kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagként, sem pályázati támogatottként.
Sopov Ildikó (Tisza) elmondta: 2014. március 31. és 2015. szeptember 4. között az MNB felügyelőbizottság nélkül működött, miközben éppen ebben az időszakban döntöttek 247,5 milliárd forintos alapítványi vagyonjuttatásról. A képviselő arról érdeklődött, miért hiányzott a testület, és milyen ellenőrző opciók merültek fel a kormányzati oldalon.
Varga Mihály kifejtette, hogy a felügyelőbizottság tagjait nem a kormány, hanem az Országgyűlés delegálja. Az érintett időszakban a parlamenti pártok nem tudtak megállapodni a személyekről, a miniszternek pedig csak két fő delegálására volt jogosultsága. Ismertette: a felügyelőbizottság működéséhez legalább 3 fő szükséges, így a miniszter által delegált 2 fő önmagában nem tudta megalakítani a testületet a parlamenti megállapodásig.
Tuzson Bence alelnök megkérdezte a meghallgatott elnököt, van-e tudomása arról, hogy Dobra Tibornak mi volt a feladata az MNB belső biztonsági rendszerében a korábbi működés során. Varga Mihály elmondta, hogy az 1200 fős NGM-ben nem ismert minden munkatársat. Tuzson Bence kérdésére válaszolva rögzítette: Dobra Tibort sem ismeri, és nem találkozott vele a jegybanki működés kapcsán.
Apáti István alelnök megemlítette, hogy Dobra Tibor az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi jogi igazgatójaként dolgozott a jegybank belső ellenőrzésén. Ezt követően arról érdeklődött, van-e tudomás külföldön – különösen az Európai Unió tagállamaiban – fellelhető, még megmenthető MNB-s ingatlanvagyonról és annak nagyságrendjéről.
Varga megerősítette, hogy Dobra Tibor az előző jegybanki vezetés alatt a belső ellenőrzésen dolgozott, és írásos tájékoztatást ígért az ügyben. Apáti kérdésére közölte, hogy Magyarország mellett Lengyelországban, Szerbiában, Bulgáriában, Görögországban és Svájcban is vannak menthető tőzsdei részvények és ingatlanok. Jelenleg a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal is tárgyalásokat folytatnak.
Wiegand István tiszás képviselő Jura Gábor volt főosztályvezető és Kisgergely Kornél volt helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerüléséről érdeklődött. Rákérdezett, emlékszik-e a volt miniszter az átigazolásuk körülményeire, amelyek éppen az új jegybanktörvény előkészítésének idejére estek. Csőszi Attila kiegészítette Wiegand István kérdését, rávilágítva arra, hogy Jura Gábor az MNB-ből érkezett az NGM-be a jegybanktörvény előkészítésének idejére, majd a záróvita után két héttel vissza is tért az MNB-be. Az elnök furcsállta, hogy a szakember az MNB-ből koordinálta a minisztériumi egyeztetéseket a saját korábbi és későbbi munkahelyével.
Varga Mihály kijelentette: Kisgergely Kornélt ismerte, Jura Gábort nem. Felidézte, hogy Kisgergely Kornél már az NGM-ben dolgozott miniszteri kinevezésekor, majd családi-anyagi okokból ment át a jegybankba. Jura Gáborról ugyanakkor kijelentette, hogy személyesen nem ismeri és nem is találkozott vele, de utánanéz, és írásban tájékoztatja a bizottságot.
Varga Mihály nem tartotta egészségesnek, hogy korábban jegybanki munkavállalók is helyet kaphattak az alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban. Hangsúlyozta, hogy a jegybank jelenlegi vezetésénél szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak érvényben mind a vezetőkre, mind a munkavállalókra vonatkozóan. Tisztázta a jegybanki összeférhetetlenségi szabályokat: az MNB munkavállalói csak külön engedéllyel vállalhatnak külső munkát, míg a jegybank vezetői számára ez teljesen tilos. Sopov Ildikó arról beszélt, hogy az MNB igazgatóságához került jogkörök túlhatalmat eredményeztek. Varga Mihály szerint Sopov Ildikó a bizalmatlanság felől közelít az MNB felügyeléséhez, szerinte ez súlyos gazdasági kockázatokat is előidézhet, ezért hangsúlyozta, hogy a jegybank igazgatóságának tagjait a miniszterelnök jelöli és a parlament hallgatja meg, így a viszony a bizalomra épül. Garanciaként az Állami Számvevőszéket nevezte meg, amely évente ellenőrzi az MNB-t és annak alapítványait.
Surányi György volt MNB-elnök és Járai Zsigmond volt fideszes pénzügyminiszter neve is felbukkant az ügynökaktákban, erre reagálva Varga Mihály közölte, hogy mindkét szakembert nagyra tartja, és az ártatlanság vélelméből indul ki. Mivel Járai Zsigmond a jelenlegi jegybankelnök főtanácsadója, személyesen is egyeztetni fog vele az ügyről.
Varga Mihály a tiszás képviselők kérdésére elmondta, évtizedek óta működnek alapítványok a jegybank alatt. 2013-ban semmi problémát nem láttak azzal kapcsolatban, hogy létrehozták a Pallas Athénével kezdődő alapítványokat. Eredetileg az MNB céljaival összhangban hozták létre az alapítványokat, majd ettől eltértek az alapítványok működtetésében.
Apáti István az eddigi feljelentésekre, perekre kérdezett rá. Varga elmondta, hogy a Quartz Zrt. esetében van jogerős ítélet, ez tudta visszacsinálni a 2025. januári és februári szerződésmódosítást, amivel 100 milliárd forintnyi vagyont mentett meg az MNB-vezetés. Varga szerint ez a munka még nem ért véget, napi szintű ügykezelés van.
Tuzson Bence az MNB-alapítványok ingatlanairól érdeklődött. Azt szerette volna megtudni, mekkora volt a Bölcs vár vagy a Balatonakarattyai Oktatási és Képzési Központ (BOKK) ingatlanaival kapcsolatos értékvesztés. Varga Mihály azt mondta:
ezeknek az adatait a kormányzati jegyzőkönyvek tartalmazzák.
Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök nyilatkozattétele elején idézte az MNB és a kormány közötti viszonyra vonatkozó törvényt, és kiemelte: a mindenkori jegybank független a kormánytól, az nincs semmilyen hatással a működésére. Varga 2013 és 2018 között volt az Orbán-kormány minisztere, ezért elmondta: az MNB-alapítványokkal kapcsolatos jogalkotási folyamatról tud nyilatkozni. Kiemelte: Európa rengeteg egyéb országában működnek jegybankokhoz tartozó alapítványok, így ez a gyakorlat szerinte megfelel az európai normáknak.
Az alapítványok létrehozása helyes volt, megfelelt az európai gyakorlatnak. A problémát az alapítványokkal való visszaélés okozta
– jelentette ki Varga.
Varga Mihály elmondta: az alapítványok felállítása egy belső vizsgálat szerint rendben ment végbe. Még pénzügyminiszterként Varga 2024-ben előterjesztett egy javaslatot, ami kiterjesztette volna az MNB felügyelőbizottságának jogkörét, és lehetőséget adott volna az alapítványok vizsgálatára. De a javaslata végül lekerült a kormány napirendjéről. Varga 2025 márciusában lett MNB-elnök, hivatalba lépését követően vizsgálatot kezdeményezett, és mind az alapítványok, mind a székház ügyében megtette a feljelentéseit.
Kezdeményezték a jegybanktörvény módosítását, melynek értelmében az MNB nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt. Ezt 2025 májusában fogadta el az Országgyűlés. Varga végül 5 pontban összegezte az MNB-botrányban már jegybankelnökként elért eredményeit:
Varga Mihály kiemelte: az MNB vezetése elkötelezett a jogszerű működés fenntartásában, és mindenben támogatják az MNB-botrány teljes körű vizsgálatát.
