Surányi György volt MNB-elnök és Járai Zsigmond volt fideszes pénzügyminiszter neve is felbukkant az ügynökaktákban, erre reagálva Varga Mihály közölte, hogy mindkét szakembert nagyra tartja, és az ártatlanság vélelméből indul ki. Mivel Járai Zsigmond a jelenlegi jegybankelnök főtanácsadója, személyesen is egyeztetni fog vele az ügyről.
Varga Mihály a tiszás képviselők kérdésére elmondta, évtizedek óta működnek alapítványok a jegybank alatt. 2013-ban semmi problémát nem láttak azzal kapcsolatban, hogy létrehozták a Pallas Athénével kezdődő alapítványokat. Eredetileg az MNB céljaival összhangban hozták létre az alapítványokat, majd ettől eltértek az alapítványok működtetésében.
Apáti István az eddigi feljelentésekre, perekre kérdezett rá. Varga elmondta, hogy a Quartz Zrt. esetében van jogerős ítélet, ez tudta visszacsinálni a 2025. januári és februári szerződésmódosítást, amivel 100 milliárd forintnyi vagyont mentett meg az MNB-vezetés. Varga szerint ez a munka még nem ért véget, napi szintű ügykezelés van.
Tuzson Bence az MNB-alapítványok ingatlanairól érdeklődött. Azt szerette volna megtudni, mekkora volt a Bölcs vár vagy a Balatonakarattyai Oktatási és Képzési Központ (BOKK) ingatlanaival kapcsolatos értékvesztés. Varga Mihály azt mondta:
ezeknek az adatait a kormányzati jegyzőkönyvek tartalmazzák.
Varga Mihály elkésve ugyan, de megjelent az MNB-botrány visszaéléseit vizsgáló parlamenti bizottság előtt. A jelenlegi jegybankelnök nyilatkozattétele elején idézte az MNB és a kormány közötti viszonyra vonatkozó törvényt, és kiemelte: a mindenkori jegybank független a kormánytól, az nincs semmilyen hatással a működésére. Varga 2013 és 2018 között volt az Orbán-kormány minisztere, ezért elmondta: az MNB-alapítványokkal kapcsolatos jogalkotási folyamatról tud nyilatkozni. Kiemelte: Európa rengeteg egyéb országában működnek jegybankokhoz tartozó alapítványok, így ez a gyakorlat szerinte megfelel az európai normáknak.
Az alapítványok létrehozása helyes volt, megfelelt az európai gyakorlatnak. A problémát az alapítványokkal való visszaélés okozta
– jelentette ki Varga.
Varga Mihály elmondta: az alapítványok felállítása egy belső vizsgálat szerint rendben ment végbe. Még pénzügyminiszterként Varga 2024-ben előterjesztett egy javaslatot, ami kiterjesztette volna az MNB felügyelőbizottságának jogkörét, és lehetőséget adott volna az alapítványok vizsgálatára. De a javaslata végül lekerült a kormány napirendjéről. Varga 2025 márciusában lett MNB-elnök, hivatalba lépését követően vizsgálatot kezdeményezett, és mind az alapítványok, mind a székház ügyében megtette a feljelentéseit.
Kezdeményezték a jegybanktörvény módosítását, melynek értelmében az MNB nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt. Ezt 2025 májusában fogadta el az Országgyűlés. Varga végül 5 pontban összegezte az MNB-botrányban már jegybankelnökként elért eredményeit:
Varga Mihály kiemelte: az MNB vezetése elkötelezett a jogszerű működés fenntartásában, és mindenben támogatják az MNB-botrány teljes körű vizsgálatát.
A napirendi pontról szóló vita végén a vizsgálóbizottság egyhangúlag amellett szavazott, hogy Csőszi keresse meg az érintett szerveket és a volt jegybankelnök ügyvédjét arról, hogy milyen meghallgatás volna lehetséges. Egy következő ülésen szavazhatnak a további lehetőségekről, ha megkapják a válaszokat.
Csőszi Attila Matolcsy érvényes idézésére tekintettel vitát nyitott az ülésen.
Hargitai Miklós, a vizsgálóbizottság KDNP-s tagja arról beszélt, hogy szerinte a Matolcsy védője által küldött levél minden tekintetben alapos.
Mind Hargitai, mind a fideszes Tuzson Bence azt mondta hozzászólásában, hogy feleslegesnek tartják a volt jegybankelnök meghallgatását.
Apáti István mi hazánkos bizottsági alelnök arról beszélt, hogy a Matolcsy védője által küldött levél alapján valószínűleg nem fogják tudni szóra bírni őt. Mint mondta, a vizsgálóbizottságok létrehozásáról szóló törvények meghozásakor arra nem gondoltak, hogy mi van akkor, ha egy meghallgatni kívánt személyt letartóztatnak. Ezzel együtt támogatni fogja a meghallgatást, ha van rá lehetőség.
Weigand István tiszás vizsgálóbizottsági tag szerint Matolcsy György vizsgálóbizottsági meghallgatása nem sérti a jogszabályokat, ha úgy nyilatkozik, hogy szándékában áll eleget tenni az idézésnek.
Varga Mihály korábban közölte, hogy részt vesz a bizottsági meghallgatáson, azonban nem jelent meg kezdésre. Erre az ülést vezető Csőszi nem tért ki.
A Fővárosi Főügyészség helybenhagyta Matolcsy György letartóztatását, ezért Csőszi Attila levélben Kiss Árpád főügyészhelyetteshez fordult, és leírta, miért tartja fontosnak a volt MNB-elnök meghallgatását, például egy bv-intézetben tartott zárt ülésen.
Bátki Pál, Matolcsy ügyvédje a csütörtöki ülés előtt levélben bejelentést és kérelmet küldött a vizsgálóbizottság elnökének.
A jogi képviselő a Csőszi által felolvasott levélben arról írt, hogy ügyfele ellen jelenleg büntetőeljárás zajlik, büntetés-végrehajtási intézetben van, és a nyomozási bíró szerint a gyanúsítása bővítése várható, ezért is indokolt letartóztatásának fenntartása.
Bátki azt is közölte, hogy a folyamatban lévő eljárásra tekintettel Matolcsy György a hallgatáshoz és az önvád tilalmához kapcsolódó jogaival élve a vizsgálat tárgyára vonatkozó érdemi nyilatkozattételt teljes egészében, szóban és írásban is megtagadja. Álláspontjuk szerint az előbbiek és a levélben idézett jogszabályok miatt ügyfele jogszerűen, előre bejelentve tagadja meg a nyilatkozattételt. Az ügyvéd a vizsgálóbizottságot arra kérte, hogy ezekre tekintettel ne hallgassák meg személyesen a volt jegybankelnököt, de amennyiben mégis meghallgatják, azt zárt ülésen, a nyilvánosság kizárásával tegyék meg úgy, hogy mellőzik az elhangzottak sajtónak való átadását.
Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke az első napirendi pont részeként Matolcsy György meghallgatásával kapcsolatban adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a bizottság október elsején egyhangúlag határozott a volt jegybankelnök meghallgatásáról, ezután Csőszi elküldte az idézést Matolcsynak a személyes meghallgatásra. Matolcsy György ezután e-mailben elküldte a Parlamentbe való belépéshez szükséges adatait, illetve az ügyvédje jelezte, hogy ő is részt kíván venni az ülésen. A személyes meghallgatásra végül nem kerülhet sor a korábbi MNB-elnök letartóztatása miatt.
