Varga nem jelent meg kezdésre, Matolcsy megtagadta a nyilatkozattételt az MNB visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság előtt

Varga Mihály elkésve ugyan, de megjelent az MNB-botrány visszaéléseit vizsgáló parlamenti bizottság előtt. A jelenlegi jegybankelnök nyilatkozattétele elején idézte az MNB és kormány közötti viszonyra vonatkozó törvényt, kiemelte: a mindenkori jegybank független a kormánytól, az nincs semmilyen hatással a működésére. Varga 2013 és 2018 között volt az Orbán-kormány minisztere, ezért elmondta: az MNB-alapítványokkal jogalkotási folyamatról tud nyilatkozni. Kiemelte: Európa rengeteg egyéb országában működnek jegybankokhoz tartozó alapítványok, így ez a gyakorlat szerinte megfelel az európai normáknak.

Az alapítványok létrehozása helyes volt, megfelelt az európai gyakorlatnak. A problémát az alapítványokkal való visszaélés okozta

– jelentette ki Varga.

Varga Mihály elmondta: az alapítványok felállítása egy belső vizsgálat szerint rendben ment végbe. Még pénzügyminiszterként Varga 2024-ben előterjesztett egy javaslatot, ami kiterjesztette volna az MNB felügyelőbizottságának jogkörét, és lehetőséget adott volna az alapítványok vizsgálatára. De a javaslata végül lekerült a kormány napirendjéről. Varga 2025 márciusában lett MNB-elnök, hivatalba lépését követően vizsgálatot kezdeményezett és mind az alapítványok, mind a székház ügyében megtette a feljelentéseit.

Kezdeményezték a jegybanktörvény módosítását, melynek értelmében az MNB nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt. Ezt 2025 májusában fogadta el az Országgyűlés. Varga végül 5 pontban összegezte az MNB-botrányban már jegybankelnökként elért eredményeit:

1. nekiláttak a vagyonmentés feltételeinek megteremtéséhez: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) alapítvány élére új kuratóriumi vezetés, az alapítvány vagyonát kezelő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót neveztek ki.
2. Megkezdődött az érdemi vagyonmentő munka, több mint 100 milliárd forint elvesztését kerülték el: megszüntettek 80 milliárdnyi kifizetési kötelezettséget, a Neumann János Egyetem beruházásán 16 milliárd forintot spóroltak. A többit racionalizáló megoldásokkal spórolták meg.
3. Több száz milliárd forintnyi fizetési kötelezettséget hárított el az új alapítványi vezetése, amikor pert indított az ellen, hogy vagyonelemeket kelljen átadni a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. érdekkörébe.
4. Az új vezetés rendezte a PADME tartozásait, csökkentette a működési költségeket és helyreállította az éves beszámolók jogszerűségét.
5. Rendezték a METU helyzetét is: az egyetemet bizalmi vagyonkezelésbe adták, visszakerült az oktatási, szakmai közegbe.

Varga Mihály kiemelte: az MNB vezetése elkötelezett a jogszerű működés fenntartásában, és mindenben támogatják az MNB-botrány teljeskörű vizsgálatát.

A napirendi pontról szóló vita végén a vizsgálóbizottság egyhangúlag amellett szavazott, hogy Csőszi keresse meg az érintett szerveket és a volt jegybankelnök ügyvédjét arról, hogy milyen meghallgatás volna lehetséges. Egy következő ülésen szavazhatnak a további lehetőségekről, ha megkapják a válaszokat.

Csőszi Attila Matolcsy érvényes idézésére tekintettel vitát nyitott az ülésen.

Hargitai Miklós, a vizsgálóbizottság KDNP-s tagja arról beszélt, hogy szerinte a Matolcsy védője által küldött levél minden tekintetben alapos.

Mind Hargitai, mind a fideszes Tuzson Bence azt mondta hozzászólásában, hogy feleslegesnek tartják a volt jegybankelnök meghallgatását.

Apáti István mi hazánkos bizottsági alelnök arról beszélt, hogy a Matolcsy védője által küldött levél alapján valószínűleg nem fogják tudni szóra bírni őt. Mint mondta, a vizsgálóbizottságok létrehozásáról szóló törvények meghozásakor arra nem gondoltak, hogy mi van akkor, ha egy meghallgatni kívánt személyt letartóztatnak. Ezzel együtt támogatni fogja a meghallgatást, ha van rá lehetőség.

Weigand István tiszás vizsgálóbizottsági tag szerint Matolcsy György vizsgálóbizottsági meghallgatása nem sérti a jogszabályokat, ha úgy nyilatkozik, hogy szándékában áll eleget tenni az idézésnek.

Varga Mihály korábban közölte, hogy részt vesz a bizottsági meghallgatáson, azonban nem jelent meg kezdésre. Erre az ülést vezető Csőszi nem tért ki.

A Fővárosi Főügyészség helybenhagyta Matolcsy György letartóztatását, ezért Csőszi Attila levélben Kiss Árpád főügyészhelyetteshez fordult, és leírta, miért tartja fontosnak a volt MNB-elnök meghallgatását, például egy bv-intézetben tartott zárt ülésen.

Bátki Pál, Matolcsy ügyvédje a csütörtöki ülés előtt levélben bejelentést és kérelmet küldött a vizsgálóbizottság elnökének.

A jogi képviselő a Csőszi által felolvasott levélben arról írt, hogy ügyfele ellen jelenleg büntetőeljárás zajlik, büntetés-végrehajtási intézetben van, és a nyomozási bíró szerint a gyanúsítása bővítése várható, ezért is indokolt letartóztatásának fenntartása.

Bátki azt is közölte, hogy a folyamatban lévő eljárásra tekintettel Matolcsy György a hallgatáshoz és az önvád tilalmához kapcsolódó jogaival élve a vizsgálat tárgyára vonatkozó érdemi nyilatkozattételt teljes egészében, szóban és írásban is megtagadja. Álláspontjuk szerint az előbbiek és a levélben idézett jogszabályok miatt ügyfele jogszerűen, előre bejelentve tagadja meg a nyilatkozattételt. Az ügyvéd a vizsgálóbizottságot arra kérte, hogy ezekre tekintettel ne hallgassák meg személyesen a volt jegybankelnököt, de amennyiben mégis meghallgatják, azt zárt ülésen, a nyilvánosság kizárásával tegyék meg úgy, hogy mellőzik az elhangzottak sajtónak való átadását.

Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke az első napirendi pont részeként Matolcsy György meghallgatásával kapcsolatban adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a bizottság október elsején egyhangúlag határozott a volt jegybankelnök meghallgatásáról, ezután Csőszi elküldte az idézést Matolcsynak a személyes meghallgatásra. Matolcsy György ezután e-mailben elküldte a Parlamentbe való belépéshez szükséges adatait, illetve az ügyvédje jelezte, hogy ő is részt kíván venni az ülésen. A személyes meghallgatásra végül nem kerülhet sor a korábbi MNB-elnök letartóztatása miatt.