Az ELTE kutatói rekonstruálták, hogy hogyan nézhetett ki az Alföld több száz évvel ezelőtt, jóval a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása előtt. A szakemberek történelmi térképeket, jelenkori fotókat és drónfelvételeket, valamint mesterséges intelligenciát használtak a képek megalkotásához – derül ki az intézmény közleményéből.
Mesterséges intelligenciával generált képeket ma már bárki készíthet percek leforgása alatt, azt azonban semmi nem garantálja, hogy ezek tudományosan hitelesek lesznek. Az ELTE munkatársai ezért nem egyszerű szöveges utasításokat adtak a mesterséges intelligenciának, hanem nagy mennyiségű tudományos adatot is szolgáltattak neki, hogy topográfiailag pontos rekonstrukciót kapjanak.
A képek alapszerkezetét történelmi térkép adta, a jelenkori terepi és drónfotók pedig a valós táji karaktert határozták meg, de ebben a terület növényeit felsoroló régi listák, pollenelemzések, faszén- vagy makrofosszília-vizsgálatok eredményei is segíthetnek.
A szakértők úgy látják, így hiteles, érthető, informatív képek hozhatók létre, amelyek segíthetnek pusztán szöveg és táblázatok alapján nehezen elképzelhető összefüggéseket is felismerni. A módszer a múlt bemutatása mellett ugyanakkor a vizes élőhelyek helyreállításának várható eredményét is feltárhatja, valamint azt is, hogy hogyan változhat meg egy táj a szárazodás miatt.
Rengeteget változott az Alföld arca
A Tisza nem is olyan régen még teljesen máshogy nézett ki, mint ahogy ma ismerjük. Rengeteg kanyarulat és mellékág jellemezte, és gyakoriak voltak az áradások környékén. Ennek eredményeként az Alföld tele volt időszakosan vízzel borított árterekkel, mocsarakkal, egyéb vizes élőhelyekkel.
A 19. században, a Habsburg Birodalom idején azonban nagy szükség lett rá, hogy azon a 35–40 ezer négyzetkilométernyi területen is gazdálkodás folyhasson, amelyet a Tisza rendszeresen vagy időszakosan elárasztott. A földeket az árterek lecsapolásával, a folyó kanyarulatainak kiegyenesítésével szabadították fel, a 20. századra az árterület nagy részét mezőgazdasági művelés alá is vonták.
A szabályozások következtében ugyanakkor a táj is jelentősen átalakult:
a Körös és mellékágai pedig 1041 kilométerről 462 kilométerre rövidültek. A rendszeres áradások megszűntek, az egykor erdőkkel, mocsarakkal, rétekkel borított területek csaknem teljesen eltűntek. Az eredetileg 37 százalékos erdőborítottság mára 1 százalék alá csökkent, az ártéri rétek és mocsarak 44 százalékos kiterjedése 3–6 százalékra zsugorodott.
További tudományos híreink alább olvashatók:
- Ideiglenes holdat fedezett fel a Föld körül egy magyar csillagász
- Holnap zuhan le a NASA űrtávcsöve, ezeken a területeken csapódhatnak be darabjai
- Kiderült, mi történik a levegőt szennyező részecskékkel, miután belélegezzük őket
- Korábban képtelenségnek hitték: miniszerveket és tumoravatárokat növeszt a sejtkutatás úttörője
- Új törpebolygóra bukkanhattak a Naprendszerünkben
