Kultúra

Ókovács Szilveszter a Diótörő jegyárairól: Nem látom az érvet, mitől kellene olcsónak lennie

Kőrös Gábor / 24.hu
Kőrös Gábor / 24.hu
Közösségi oldalán reagált a Magyar Állami Operaház vezetője a Diótörő magas jegyárait érő kritikákra, részletezve az intézmény költségeit és az olcsóbb jegyekhez szükséges elméleti alternatívákat.

Ókovács Szilveszter szerdai Facebook-bejegyzésében egy olyan felvetésre válaszolt, amely szerint a Magyar Állami Operaház üzletpolitikája miatt a szegényebb rétegek és az alsóközéposztály kiszorul a Diótörő előadásairól. A főigazgató posztjában kifejtette, hogy a dinamikus árazás bevett forma a színházaknál, és ezzel a bevétellel tudják kifizetni a több mint ezer fős intézmény működését, a „horribilis” rezsit és a gyártási költségeket.

A posztban az Opera pénzügyi forrásait is számba vette, ezek posztja alapján a következők:

  • Állami támogatás, amely 2025-ben 19 milliárd forintot tett ki, idén pedig 17 milliárdot folyósított.
  • Saját bevétel, amely a jegyekből, bérletekből, épülettúrákból és rendezvényekből adódik össze, és akár a 9 milliárd forintot is elérheti.
  • Mecenatúra, amely szinte „láthatatlan”, 150 millió forint alatti összeg. („Amíg volt TAO, ennek értéke 15x volt” – jegyezte meg az igazgató.)

A Diótörő nem olcsó

Ókovács szerint a világ egyik legjobb balett társulata a legszebb palotában adja elő ezt a rendkívül bonyolult művet, amelyben alkalmanként 300-an dolgoznak.

Mindezt pedig adventben, karácsonykor, szilveszterkor és újévben, hétvégén is, naponta kétszer is

– írta, hozzáfűzve: ezért nem látja az érvet, mitől kellene olcsónak lennie a földszinti helyeknek vagy a páholyoknak.

Hozzátette, jelenleg még a legfrekventáltabb napokra is kapható 28 ezer forintos jegy, és a harmadik emeleten százával akadnak kedvező áron elérhető helyek, az előadások előtt megnyíló támaszkodójegyek pedig 3600 forintba kerülnek.

Szajki Bálint / 24.hu Operaház

Mitől lehetne kedvezőbb a jegy ára?

A bejegyzésben felvázolt három elméleti lehetőséget is a sokkal olcsóbb jegyárakra:

  • dupla ekkora állami támogatásból megfelezhetőek lennének az árak;
  • egy új, kétezer fős színházban szintén feleekkora jegyárral tudnának működni;
  • a harmadik lehetőség pedig a kompromisszumos előadás lenne, gyermektáncosok és színpompa nélkül, felvételről szóló zenével.

A bejegyzés végén Ókovács kiemelte: „A Diótörő a magyar színházi élet nyilvánvaló csúcselőadása, amelyre ma már több, mint 50 ezer néző kíváncsi Budapesten, ahol Diótörő-kultuszt sikerült kialakítanunk.”

Én a minőség pártján állok, és a jó előre megvásárolt Diótörő-jegyekén. A társulatomnak pedig azt kell mindig tudatosítania, hogy Önök közül sokan ezt a prémium élményt, ezt az artisztikus luxust ajándékozzák karácsonyra, mi tehát maga az értékes és szívből adott karácsonyi ajándék vagyunk

– írta a posztban az intézmény vezetője.

További érdekes cikkeink Kultúra címszó alatt:

Ő mutatta meg nekünk, hogy néz ki a kilencvenes évek ­– a 70 éves Danny Boyle 7 legjobb filmje

Ókovács Szilveszter: Nem akartam kultúrpápa lenni

Für Anikó: Az önsorsrontásig vagyok korrekt és becsületes

Ezek a borzongató filmek akkor is a fejünkben maradnak, amikor már kikapcsoltuk a tévét

Egy hétig a ChatGPT ajánlotta filmeket néztem – engem is meglepett az emberkísérlet vége

100 éve egy skót film előzhette meg egész Hollywoodot

Miért tartott 300 ezer évig feltalálni a vécét, és kedvesebbek voltak-e régen az emberek?

Gubancolás, kétnapos rasztázás – mit csinál egy extrémfodrász?

„A kultúra úgy csinál, mintha egy aktkép a múzeumban ne válthatna ki heveny szexuális érdeklődést”

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik