Számos törvényjavaslat, köztük köztük a vagyonadó mellett a jövő év január 1-jétől bevezetett reklámadó részleteit is bemutatta a kormány.
E szerint a reklámadó sávos felépítésű lesz, a mértéke a médiatermékek bevételi szintjéhez lesz igazítva:
- 0 és 500 millió forint közötti éves reklámbevételnél az adó mértéke 0 százalék,
- 500 millió és 10 milliárd közötti bevételrésznél 2,5 százalék,
- 10 és 40 milliárd között 4,5 százalék,
- 40 milliárd fölött 7,5 százalék.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szerint a hazai reklámköltések közel 40 százaléka globális technológiai vállalatoknál jelenik meg, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, hanem más uniós tagállamokból értékesítik szolgáltatásaikat. A szakmai szervezet szerint nem világos, hogy az új szabályozás ezekre a szereplőkre milyen módon vonatkozna, miközben a hazai médiapiac versenyképessége tovább romolhat, hiszen a reklám- és médiapiac szereplői jelenleg is fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatási közterheket. Szerintük a reklámadó egy külön teher, amely az árbevételt terheli, így akár veszteséges működés mellett is fizetési kötelezettséget eredményezhet.
A reklámadót még 2014-ben vezette be a Fidesz-kormány, de 2019 óta gyakorlatilag 0 százalékos kulccsal működött a rendszer.
