A vegán életmód rendkívül népszerű, és bár sokan az internetes trendek vagy az állatvédelem miatt döntenek ezen étrend mellett, az egészségügyi előnyök is legalább ennyire fontosak. De valóban jót tesz a szervezetünknek a növényi alapú étrend? Igaz-e ugyanez a boltok polcain megjelent ultrafeldolgozott műsajtokra és növényi tejekre? A 24.hu új, dietetikai cikksorozatának első részében a vegán étrend témáját járjuk körbe Bán Bonita, a Semmelweis Egyetem dietetikusának segítségével, mely során bemutatjuk: kiknek ajánlott és kiknek nem ajánlott a vegánság, milyen tüneteket tapasztalhatnak a diéta kezdetekor, illetve milyen csapdákat érdemes elkerülni.
Nem egy modern dologról van szó
Habár a legtöbben a modern környezet- és állatvédő mozgalmakhoz kötik a vegánságot, ennek gondolatisága régóta jelen van az emberiségben: a veganizmus gyökerei egészen az ókorig vezethető vissza, a legendák szerint többek közt Pitagorasz is ezen életmódot követte. A mai értelemben vett modern, szervezett mozgalom a negyvenes-ötvenes években formálódott meg, majd az iparosodás térnyerésének hatására az 1960-as években terjedt el globálisan. Bár sokan egészségügyi okokból vágnak bele, a mozgalom mozgatórugója eredendően az állatok védelme és a túlzott ipari állattenyésztés elleni tiltakozás volt.

