Óriási érdeklődés mellett zajlik Szerbiában az előrehozott parlamenti voksolás: a választásra jogosultak 19,72 százaléka adta le a szavazatát vasárnap délelőtt tíz óráig – idézi a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) hivatalos adatait a távirati iroda.
A legutóbbi, 2023. december 17-i parlamenti választáson ugyanebben az időpontban 9,94 százalékos volt a részvétel, vagyis jelenleg közel tíz százalékponttal magasabb a részvételi arány.
Az előrehozott parlamenti választáson már kora reggel hosszú sorok alakultak ki több szavazóhelyiségnél, valamint a Koszovóból Szerbiába vezető határátkelőkön.
Vladimir Dimitrijevic, a RIK elnöke az első sajtótájékoztatóján közölte, hogy a szavazóhelyiségek többsége időben, reggel hét órakor megnyílt, néhány helyen azonban a választók nagy száma, illetve a szavazatszámláló bizottságok előkészületei miatt kisebb késés volt.
A koszovói szerbek közül is sokan indultak útnak, hogy Szerbiában leadják szavazatukat. A koszovói határigazgatási központ délelőtt fél tíz előtt közzétett adatai szerint Jarinjénél három órát, Merdarénál két órát, Brnjaknál 50 percet, Dheu i Bardhenál pedig 80 percet kellett várakozniuk az átkelőknek.
A választás menetét 26 hazai és 57 külföldi szervezet, illetve intézmény összesen 16 271 regisztrált megfigyelője követheti. Köztük vannak a magyarországi DE! Akcióközösség önkéntesei is, akik kizárólag a Vajdaságban figyelik a szavazás menetét. A szervezet 60–70 magyarországi megfigyelővel és 25 helyi, regisztrált tolmáccsal, 12 mobil csapatban dolgozik. A megfigyelők az esetleges választási szabálytalanságokat, a szavazók befolyásolását és a szavazatvásárlás gyanúját dokumentálják – szükség esetén értesítik az illetékes választási bizottságokat.
Külföldön történő szavazásra 102 147 szerb állampolgár regisztrált, ők 37 ország 93 szavazóhelyiségében adhatják le voksukat. Az N1 hírtelevízió és a Danas című napilap délelőtti beszámolói szerint több külföldi helyszínen is hosszú sorok alakultak ki: Bécsben, Ljubljanában, Párizsban és Zürichben is sokan várakoztak a szavazóhelyiségek előtt. A francia fővárosban az eső ellenére hajlandók voltak sorban állni a választók.
A voksolás időpontját a szerbiai nyitvatartáshoz igazították, így New Yorkban például helyi idő szerint hajnali kettőkor nyitott ki a szavazóhelyiség.
A 250 tagú szerb parlament összetételéről 6 451 292 választópolgár dönthet, és 18 választási lista közül választhat. Országszerte 8392 szavazóhelyiséget alakítottak ki, amelyek este nyolc óráig tartanak nyitva.
Amint arról beszámoltunk, a többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizenötödik parlamenti választás. Legutóbb 2023 decemberében tartottak előrehozott parlamenti választást az országban.
A választási verseny két meghatározó szereplője
- a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette, Aleksandar Vucic volt köztársasági elnök nevével fémjelzett Egyesült Szerbia lista,
- valamint az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek elnevezésű formáció.
Utóbbi a 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomáson történt, 16 halálos áldozatot követelő tragédia hatására elindult tiltakozó mozgalomból nőtt ki, és először méreti meg magát parlamenti választáson.
A vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként, önállóan indul a választáson. A Pásztor Bálint pártelnök vezette, 250 jelöltet felsorakoztató lista az ötös sorszámmal szerepel a szavazólapon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek a ciklusban hat képviselője volt a belgrádi törvényhozásban. A párt célja, hogy a választást követően is önálló parlamenti frakciót alakíthasson, amihez legalább öt mandátum szükséges.
Aleksandar Vucic hét hónappal az államfői mandátuma lejárta előtt, szeptember végén lemondott a posztjáról. Tette ezt azért, hogy az október 25-ére időzített, előrehozott parlamenti választásokon miniszterelnök-jelöltként indulhasson. A szerb belpolitikát a 2010-es évek eleje óta uraló exállamfőnek azonban ezúttal komoly kihívói vannak. A „Diáklista” nevű pártszerveződés a közvélemény-kutatások szerint ma szoros küzdelemre kényszeríti Vucic pártját – akár össze is omolhat a Szerb Haladó Párt által kialakított politikai rendszer. Az biztos, hogy a szerbek az utóbbi két évtized legizgalmasabb voksolása előtt állnak, és ezúttal nem számít egyesélyesnek a küzdelem. Az csak az urnazárást követően, a szavazatok megszámlálása után derülhet ki, hogy rekordrészvétel melyik pártnak kedvezett. (MTI)
