Orbán Viktor Párizsból drukkol a fideszes zászlómenetnek

A fideszes szimpatizánsok csendben, figyelmesen hallgatják a volt köztársasági elnök beszédét, aki hosszasan értekezik az ’56-os történelmi eseményekről.

Néha, egy-egy aktuálpolitikai utalásnál felhangzik egy rövid taps, de nem tart sokáig.

Áder János felelevenítette az október 23-i eseményeket és a kommunista párt reakcióját. Rámutatott, hogy a hatalom megtartása érdekében 5 szovjet hadosztályt, 32 ezer katonát és 1130 harckocsit mozgósítottak a felkelés elfojtására, miközben egyetlen nap alatt a békés tüntetőkből szabadságharcosok váltak.

A volt köztársasági elnök részletezte, hogy október 24-én a kommunista vezetés reakciósnak nevezte a tüntetőket, miközben a Soroksáron áthaladó szovjet tankok tüzelése és a harcok következtében estére 250 ember vesztette életét. Október 25-én, a „véres csütörtökön” a tilalom ellenére tízezer ember tüntetett a Parlamentnél a szovjet csapatok kivonását és Gerő lemondását követelve.

Áder ismertette az október 25-i Kossuth téri ÁVH-sortüzet (70 halott), valamint az október 26-i vidéki mészárlásokat. Kiemelte a mosonmagyaróvári tragédiát, ahol a határőrök laktanyájánál kézigránátokat dobtak a sebesültek közé, 52 ember halálát és kétszáz sebesülését okozva. Megemlítette október 27-ét mint a remény napját, amikor megalakult Nagy Imre új koalíciós kormánya.

Ezt követően ismertette az október 28-29-i eseményeket, amikor Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok budapesti kivonását és megkezdődtek a tárgyalások a felkelőkkel. A beszéd részeként felolvasta Fekete István író megemlékezését a fegyvert fogó 14-20 éves fiatalokról, akik

megfordították a történelmet.

Áder János hosszú percek óta beszél már, de a Zászlómenet utolsó etapja, a 400 méteres székely zászlót hordozók még mindig az alsórakparton haladnak a Margit híd felé, így ők csak a hangszórókból hallhatják a volt köztársasági elnököt.

Áder János felelevenítette az október 23-i eseményeket és a kommunista párt reakcióját. Rámutatott, hogy a hatalom megtartása érdekében 5 szovjet hadosztályt, 32 ezer katonát és 1130 harckocsit mozgósítottak a felkelés elfojtására, miközben egyetlen nap alatt a békés tüntetőkből szabadságharcosok váltak.

Egyetlen nap elég volt, hogy a megalázott polgárokból tüntetők, a békés tüntetőkből felkelők, a felkelőkből forradalmárok, a forradalmárokból pedig szabadságharcosok legyenek.

Beszédében Áder János rámutatott az 1950-es évek gazdasági és társadalmi összeomlására, kiemelve az 1951-es jegyrendszert és azt, hogy 1952-ben 800 ezer paraszt maradt kenyér és vetőmag nélkül. Elmondta, hogy a diktatúra fenntartására az ÁVH létszámát 80 ezer főre növelték, 40 ezer besúgót foglalkoztattak, és csaknem 1,3 millió állampolgárt figyeltek meg.

Áder János ismertette, hogy 1950 és 1953 között kétmillió ember ellen folyt nyomozás, egymillió ellen hoztak ítéletet és mintegy 500 embert végeztek ki. A koncepciós eljárások működését egy 1950-es szigorúan bizalmas jelentéssel szemléltette, amelyben a megyei bíróság elnöke az Igazságügyi Minisztérium kérésére még a tárgyalás előtt garantálta a halálos ítéletet és annak aznapi végrehajtását.

Áder János felidézte az egyházüldözést, a cenzúrát és a civil szervezetek betiltását, majd Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét idézte.Ez után úgy fogalmazott, hogy

ha egy szóval kellene arra a kérdésre válaszolni, hogy miből lett elege az embereknek: a hazugságból.

Ünnepi beszédében a parlamentben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a mai megemlékezés minden magyar közös ünnepe, éljen bárhol is a világban.

Hetven évvel ezelőtt a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett, emberek tízezrei mentek utcára, hogy visszaköveteljék az igazságot. Baka a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának nevezte 1956. október 23-át.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, az emberek hetven éve felismerték, hogy az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el. Ebből a felismerésből fogalmazódott meg a forradalmáról akarata, melynek hangját az egész világ meghallotta.

A forradalom nagyságát nemcsak az adta, amivel a magyarok szembe szálltak, hanem az is, ahogy egymás felé fordultak. Egy nemzet amelyet hosszú éveken át félelemmel és bizalmatlansággal akartak megosztani, néhány napra újra megtapasztalta az összetartozás erejét

– mondta.

Baka kitért arra is, hogy az állami ünnepségre Európa több országának vezetője is eljött tisztelgni a forradalom hősei előtt. mint fogalmazott, jelenlétük mlékeztet bennünket, hogy 1956 jelentősége messze túlmutatott Magyarország határain. Egy kis nemzet állt szemben egy világhatalommal, és olyan értékekért állt ki, amelyek mindn mbert megilletnek, függetlenül attól, hol élnek, milyen nyelvet beszélnek vagy milyen meggyőződést vallanak. A magyar forradalom a szabadság egyetemes jelképévé vált, fogalmazott Baka.

A Bem téren Áder János volt köztársasági elnök ünnepi beszédében felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt a szegedi MEFESZ megalakulása és a budapesti egyetemisták lázas készülődése miként vezetett a Műegyetemtől a Bem térig vonuló százezres, majd a Parlamentnél már kétszázezres tömeg megmozdulásához.

A volt köztársasági elnök rámutatott, hogy bár Berlinben, Prágában és Poznanban is lázadtak a kommunizmus ellen, a magyar forradalom vált a legnagyobb hatásúvá.

A kommunista rendszer ellen lázadtak már Berlinben, Prágában, Poznanban, mégis a magyar forradalom lett a legsikeresebb, a leghosszabb, a legjelentősebb társadalmi hatású és a legnagyobb nemzetközi kisugárzású.

Márai Sándort idézve hangsúlyozta, a népnek elege lett a terrorból, valamint a 200 ezer fősre duzzasztott néphadseregből és a háborús készülődésekből.

Áder beszédében felidézte a Rákosi-korszak elnyomását, kiemelve, hogy 1953-ban 219 embert vettek őrizetbe a Sztálin halála miatti gyásszal kapcsolatos bűncselekmények jogcímén. Hozzátette, hogy a kuláküldözések és a padláslesöprések idején, 1948 és 1955 között 400 ezer gazdát ítéltek el börtönbüntetésre a teljesíthetetlen beszolgáltatási előírások miatt.

A Bem téren a menettel ellentétben azért már látni ellenzéki politikusokat is. Felbukkant Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő is. Utóbbit meg is kérdeztük, mit üzenne azoknak a szimpatizánsoknak, akik hiányolják a mai rendezvényről a jelenleg Párizsban tartózkodó Orbán Viktort.

Biztos vagyok benne, hogy amikor majd eljön az ideje, akkor még sokkal-sokkal többen leszünk

– üzente Koncz.

A felolvasott levelében Hankó Balázs jogtalannak nevezte az eljárásokat és a bebörtönzéseket. Az összefogás és a kiállás jeléül arra kérte a támogatókat, hogy hordják a piros-fehér-zöld karkötőt, és minden este 9 órakor imádkozzanak együtt.

Hankóné Hrágyel Zsuzsanna felolvasásában Hankó Balázs felidézte 1956 és 2006 eseményeit. Párhuzamot vont a korábbi kommunista diktatúra és a jelenlegi helyzet között, mondván, hogy ma a globalizmus hálózata veszélyezteti a nemzeti és vallási identitást.

A felolvasásott levélben Hankó Balázs azt állította, hogy politikai megrendelésre,

előre megírt forgatókönyv szerint zárták őket börtönbe a közösségek megfélemlítése érdekében.

A levele kiemelte, hogy a feljelentőkből lettek az új vezetők, akik a nemzeti és keresztény kulturális értékeket támadják.