A német újraegyesítés egyik “építőmestereként” számon tartott volt diplomata az 1989. szeptember 10-11-i határnyitás évfordulója alkalmából adott interjúban felidézte, hogy az NSZK kormánya a nyolcvanas évek közepétől politikai és pénzügyi támogatást nyújtott a Varsói Szerződés tagállamai közül mindazoknak, amelyek reformokra vállalkoztak. Így szoros kapcsolat alakult ki a magyar vezetéssel, amelyet Bonn jelentős összegű hitellel is támogatott. (A Deutsche Bank 1987-ben a bonni kormány kezességvállalása mellett egymilliárd márka hitelt adott a Magyar Nemzeti Banknak).
“Nyilvánosan ugyan nem mondhattuk ki, de nagyon világos stratégiánk volt: az NDK vezetésére akartunk nyomást gyakorolni a magyar és a lengyel reformok, majd a Gorbacsov-féle peresztrojka és glasznoszty támogatásával” – mutatott rá Horst Teltschik.
Ennek a stratégiának a hátterében az a megfontolás állt, hogy a Varsói Szerződés tagállamaiban induló reformok nyomán az NDK vezetése is “a gazdasági és politikai reformok útjára lép, amit valószínűleg nem él túl, vagy pedig nem kezd hozzá a reformokhoz és elszigetelődik, amibe szintén csak belebukni lehet” – emelte ki.
“Magyarország ütötte ki az első követ a berlini falból”
Helmut Kohl kül- és biztonságpolitikai tanácsadója már 1989 július elején megjósolta egy lapinterjúban, hogy a német ügy hamarosan a nemzetközi politika napirendjére kerül. Arra a kérdésre, volt-e akkoriban elképzelése arról, hogy milyen ütemben alakulhatnak a folyamatok és mikorra valósulhat meg Németország újraegyesítése, elmondta: nem volt prognózisa a várható eseményekről, de az látszott, hogy amennyiben folytatódnak a reformok a Varsói Szerződés országában, akkor előbb-utóbb felmerül, hogy “mi lehet a gazdaságilag teljesen tönkrement NDK és a megosztott Németország jövője”.
Ugyanakkor a bonni vezetés számára nem a területi egység ügye, hanem az NDK-ban élők szabadságjogainak bővítése volt az elsőrangú. Ezért a reformokra hajlandó országok támogatásával párhuzamosan intenzív tárgyalásokat folytattak az NDK vezetésével. Elsősorban az utazási korlátozások lazítását szorgalmazták.
“Ha az NDK-ban az emberek szabadok, akkor a német egységet is akarják majd. Először a szabadság, és csak utána az egység – ez volt az elgondolásunk, azt pedig senki nem láthatta előre, hogy milyen gyorsan történik majd minden” – mondta Horst Teltschik.
Helmuth Kohl szavait idézve hangsúlyozta, hogy a határnyitással “Magyarország ütötte ki az első követ a berlini falból”. A bonni kormányt azonban váratlanul érte, hogy a határnyitás után alig néhány héttel valóban le is dőlt a berlini fal. Csupán azzal számoltak, hogy a lépéskényszerbe kerülő keletnémet vezetés tovább lazítja az utazási korlátozásokat, de nem nyitja meg a német-német határt – fejtette ki Horst Teltschik.
Felelősségteljes politikusok
Arra a kérdésre, hogy 25 év tapasztalatával tenne-e bármit is másként, ha újrakezdhetné a Németország újraegyesítéséhez vezető folyamatok alakítását, azt mondta: “az a tény, hogy egyetlen lövés sem dördült el és mindenki elfogadta az újraegyesítést, beleértve a négy nagyhatalmat (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) azt mutatja, hogy mindent nagyon megfontoltan, és végeredményben helyesen tettünk”. Ugyanakkor a folyamat nem volt tervezett, hiszen senki sem számíthatott például arra, hogy reformok indulnak el a Szovjetunióban.
“Az ilyesmit nem lehet tervezni. Nagy szerencsénk volt, és nagyon felelősségteljes politikusok voltak akkoriban. Németh Miklós, Horn Gyula, Mihail Gorbacsov, Helmut Kohl, Francois Mitterrand, George Bush, de még (az újraegyesítést kezdetben ellenző) Margaret Thatcher is bölcsen cselekedett” – emelte ki.
A viták elfedhetik a magyar érdemeket
Arra a kérdésre, hogy 25 év után mennyire élénk a németekben a magyar határnyitás emléke, azt mondta, hogy nem felejtenek, akik megélték a sorsfordító napokat, és “amikor az emberek összejönnek, még mindig azt kérdezik egymástól, hogy hol voltál, amikor megnyílt a határ”. Időközben viszont felnőtt egy nemzedék, és “a mai 25 éveseknek mindez történelem”, ezért igen fontos az emlékek ápolása, életben tartása.
Az évfordulós megemlékezések “nagyon-nagyon fontosak” azért is, mert a jelenlegi magyar kormány tevékenysége körül sok a vita Németországban, és az “veszély fenyeget, hogy a viták elfedik Magyarország érdemeit” – mondta Horst Teltschik, hangsúlyozva, hogy személyesen is részt vesz több évfordulós eseményen, köztük a berlini magyar nagykövetség szeptember 20-i pódiumbeszélgetésén, amelyet a Potsdam melletti Glienicke-hídnál, a híres egykori határátkelőnél álló Villa Schöningenben rendeznek.
Ilyet csak egyszer él meg az ember
A beszélgetésen részt vesz mások mellett Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, Theo Waigel volt pénzügyminiszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Pozsgay Imre egykori államminiszter.
A rendezvényről szólva Horst Teltschik azt mondta, hogy nincs szükség a német újraegyesítésről őrzött emlékek felfrissítésére. “Mindenre úgy emlékszem, mintha csak tegnap történt volna. Ilyesmit az ember csak egyszer él meg életében” – mondta Helmut Kohl egykori kül- és biztonságpolitikai tanácsadója.
