2027-es költségvetés: Otthon Start helyett Wekerle plusz, 9 százalékos szja a minimálbér után, az árrésstopot ki-, a nyugdíjas SZÉP-kártyát bevezetik

Toroczkai László szerint a miniszterelnök nem említette a két óra tíz perces beszédében, hogy súlyos ára lesz az uniós forrásoknak, amelyeket haza hoznak. A Mi Hazánk politikusa közölte, nagyon örült, amikor Magyar a hévégén a migráció megállításáról beszélt, de ehhez a rendvédelmi dolgozókra is szükség lesz. A 15 százalékos béremelés viszont nem lesz elég számukra. Szerinte sokan vártak arra, hogy mi lesz a mai bejelentés tartalma, ez azonban csalódás lehet, ami tömeges leszerelést idézhet elő. Toroczkai szerint Magyar a Volodimir Zeleszkijjel folytatott megbeszélésről sem beszélt, arról, hogy támogatja-e ukrán gabona átszállítását.

A vagyonadót oligarchaadóként képzeltük el – mondta Toroczkai, de ez nem az illegálisan felhalmozott vagyonok adója lesz, nem Mészáros Lőrincé, hanem tízezer vállalkozást érint majd.

Kikérem a tízezer vállalkozás, és 25 ezer alkalmazott nevében, hogy Ön mindenkit Mészáros Lőrincnek nevezzen, mert ők nem azok

– mondta Toroczkai hozzátéve, hogy 200 milliárdos adóteher végig fog gyűrűzni a magyar gazdaságon.

Megtartjuk a sport állami támogatását 453 milliárd forint értékben, ez nem csökken. De megszüntetjük a sport taofinanszírozási rendszerét, helyette 150 milliárdos közvetlen költségvetési támogatást adunk

– jelentette be Magyar, hozzátéve, szerinte ne Mészáros Lőrinc döntsön egyes klubok, sportolók támogatásáról.

Magyar szerint szó szerint új ajánlatot adnak a magyar vállalkozásoknak, ennek alapja pedig a Biblia 7. parancsolata, „Ne lopj!”.

A miniszterelnök szerint a New Deal új lehetőséget ad a közép- és kisvállalkozásoknak, cserébe viszont tisztességes versenyt kérnek, azt, hogy ne próbálják átverni a magyar államot és ezzel saját magukat, az adófizetőket.

Üldözni fogjuk a gátlástalanságot, minden vállalkozó csak annyit vállaljon, amennyit elbír, amit vállal, azt a vállalt összegért és határidőre készítse el. Tisztítsuk meg együtt ezt a hazai rendszert

– mondta Magyar.

100 milliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési programot indít a kormány. Épül a mohácsi Duna-híd, folytatódik M1-es bővítése és több, folyamatban lévő megörökölt beruházás. „Nem hagyunk torzókat, több mint 400 milliárdot fordítunk a közútfejlesztésre” – mondta Magyar. A koncessziós díj viszont 566 milliárdról 320-ra csökken. „Nem adjuk oda Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak” – mondta a miniszterelnök.

Magyar gazdákkal, boltossal, kereskedőkkel egyeztettek – mondta Magyar, és a tárgyalások eredményeként kivezetik az árrésstop „elhibázott intézményét”.

A miniszterelnök szerint az árrésstop csúfos kudarc volt, amellyel az Orbán-kormány gyors megoldást keresett a nagyrészt saját maga által előidézett drágulásra, és a rekorder inflációra. A multik más termékre terhelték rá az árstop költségeit. Ezzel a tönk szélére sodorták a termelőket és a kisvállalkozásokat, végső soron ugyanis ők fizették meg az unortodox intézkedésnek az árát.

Új energiaprogram jön: 868 milliárd forintból fejlesztik a villamosenergia-hálózatot.

Megnyitják az utat a szélenergia előtt, hasznosítják a föld hőjét, és 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló kapacitást hoznak létre. Emellett 57 ezer háztartás kap vissza nem térítendő támogatást, hogy saját energiatároló létesítményt hozzon létre.

Jön a Ganz Ábrahám hitelprogram, amiből a vállalkozásfejlesztést és innovációt finanszírozzák majd, a keret 230 milliárdra nő.

A turisztikai támogatásokat Magyar ígérete szerint igazságosabban fogják szétosztani.

A szegedi intercity menetideje negyedórával rövidülhet, a pécsi vonalon óránként járhat az intercity. Megkezdik az elővárosi közlekedés fejlesztését is.

Mindemellett átfogó vízmegtartási programot indítanak: a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztésekre 221 milliárd forintot fordítanak, 172 milliárddal többet, mint idén. A cél, hogy mintegy 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét javítsák: helyreállítják a zsilipeket, szabályozhatóvá teszik a vízmegtartást. Ezzel például a Homokhátság térségére és a többi, kiszáradással fenyegetett tájakra lehet irányítani a vizet.

Vízprémiumot készítenek elő azoknak a gazdáknak, akik vizet tartanak meg a földjükön.

A Baross Gábor vasútfejlesztési tervvel 10 év alatt 3500 milliárdból újítják meg a magyar kötöttpályás közlekedést. 2027-ben 331 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás jut vasútra és közlekedésre: 271 milliárddal több az idei keretnél. A 60 milliárdos szint ötszörösére emelik az összeget.

35 új, nagy kapacitású intercity-motorvonatot szereznek be, 41 új HÉV-szerelvényt állítanak forgalomba, elkezdik a tíz legfontosabb vasútállomás megújítását, javítják a vasúti és buszos csatlakozásokat.

A 2027-es költségvetés nem módosít a babaváróhitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályain.

2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető lakásokra és kollégiumi férőhelyekre. Ez csak a kezdet: ezután több százmilliárd forintot fordítanak a Wekerle Sándor lakásfejlesztési programra, amitől azt várják, hogy növelni fogja a kínálatot a lakáspiacon. Több bérlakást és kollégiumi helyet akarnak a pályakezdőknek.

Elindítják a Wekerle+ programot, amit a 18 és 41 év közötti fiatalok életkezdésének támogatására hoznak létre, kiszámítható és igazságos feltételeket vezetnek be: új lakás vásárlásakor fix 3 százalékos kamattal juthatnak ingatlanhoz, használt ingatlannál fix 5 százalékos kamattal biztosítanak forrást. Az igénylő és a házastárs nem rendelkezhet 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel meglévő ingatlanban.

A Fidesz-kormányok lakhatási támogatásai Magyar szerint nem működtek. Az Otthon Start kivitelezése rossz és igazságtalan volt: fiatalok nem tudtak lakáshoz jutni, az államilag támogatott hitelek 59 százaléka a leggazdagabb tizedhez vándorolt, akik befektetési céllal vásároltak ingatlanokat szegény emberek adóforintjaiból. A hitelkonstrukció legnagyobb nyertese a bankszektor volt, de most jelentősen csökkentik a bankok jutalékát.

Emellett a kormány vissza nem térítendő támogatással egészíti ki a 3 százalékos banki kamatot: az első öt évben a befizetések 10 százalékát, a hatodik évtől 20 százalékát rakja hozzá az állam.

6 millióról 15 millió forintra emelik az energetikai korszerűsítés hitelét, fix 3 százalékos kamattal, amihez legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást is adnak.

Jelentősen csökkentik a költségvetési hiányt:

a kormány 4,9 százalékkal számol 2027-ben.

• Átalakítják a kiskereskedelmi különadót, az adóalap 1 és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adókulcsot vezetnek be, egymilliárd alatt a jövőben is adómentes marad.
• Nagyobb hozzájárulást kérnek az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól.
• A társasági adó és az innovációs járulék emeléséből 260 milliárd forintos, az energiacégek magasabb befizetéseiből 100 milliárd forintos többletbevételt várnak.
• Nemcsak a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhei növekednek, hanem a környezetszennyező tevékenységé is: a bányajáradékot megnövelik, ebből 37 milliárddal több bevételt várnak. Magyar Péter szerint az Orbán családhoz köthető bányák extraprofitjánál előbbre való a magyar természeti kincsek védelme.
• A reklámadó mértékét 0-ról 3,75 százalékra emelik, amiből több mint 14 milliárd folyik be a kormány szerint a költségvetésbe.
• Az Orbán-kormányhoz köthető bizalmi vagyonkezelők számára bezárták az adózási kiskapukat.
• Változás lesz a cégautók járulékánál is: a második autótól megszüntetik az adókedvezményt.

Igazságosabb közteherviselést is bevezetnek: jön a milliárdosok vagyonadója, ebből évi 200 milliárd forint bevételt vár a kormány.

Hiába tiltakoznak, mondom előre a lobbistáiknak!

– mondta Magyar, aki szerint a 15 ezer milliárdos vagyonadójából fogják fedezni az szja-csökkentést, aminek köszönhetően kétmillió ember fog kevesebb adót fizetni.

A jelenlegi 9 százalékos társasági adónál magasabb adóbefizetést várnak el: 11 százalék körül fog alakulni a mértéke. 

Emellett növelik az innovációs járulék mértékét is, ám ezt a kisvállalkozóknak nem kell megfizetnie.

A nagyvállalatok társaságiadó-támogatási rendszerét átalakítják, megszűnik a milliárdos adókedvezmények rendszere: mostantól minden kedvezményt ahhoz kötnek, mely cég mennyivel teszi gazdagabbá az országot.

Támogatják a kis- és középvállalkozásokat, és megkövetelik a magyar hozzáadott értéket.

Százszor inkább egy kutatás-fejlesztés központ, mint egy önök által idehozott akkumulátorgyár

– mondta Magyar.

4094 milliárd helyett 4600 milliárd az egészségügyre, 510 milliárd plusz:

• 51 kórházak helyzetének javítására,
• 38 milliárd gyógyszertámogatásra,
• 21 mentőkre,
• 20 CT-re.

Gyermekek támogatása (család, gyermekotthon, iskolák):

• 10 milliárdos krízisprogramra építve további 20 milliárd,
• 115 milliárddal, egynegyedével több forrás a szociális és gyermekintézményeknek,
• 17,8 milliárd a dolgozók béremelésére.

Iskolabővítéseket, energiatakarékos, átrendezhető épületeket ígér a miniszterelnök.

Az ágazati béremelésekre, adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, nyugdíjemelésre, az egészségügyi programra több mint 2100 milliárd forintot költenek, de emellett stabil költségvetést és versenyképes gazdaságot szeretnének fenntartani.

Magyar Péter ezután rátért arra, honnan teremtik meg mindennek a fedezetét.

A NER fenntartása Magyar szerint évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek. Már mintegy 700 milliárd forintnyi pazarlást kivezettek a 2026-os költségvetésből, amit jövőre 1500 milliárdos megtakarítással egészítenek ki:

• túlárazott beszerzésekre,
• koncessziókra,
• kormányzati kommunikációra,
• kekvákra,
• közmédiára ment el a magyarok pénze, miközben arról beszéltek, nincs miből többet adni.

Volt pénz, tisztelt Mészáros Lőrinc-frakció! Önök döntöttek úgy, hogy inkább ezt a pénzt ellopják. Mi ezt a pénzt egyszerűen visszaadjuk Magyarországnak, a magyar embereknek!

– mondta Magyar.

Ezután az önkormányzatokkal kapcsolatos döntések következtek.

Számunkra nincs fideszes vagy tiszás település: egy országhoz tartozunk. Ezért 2027-ben 64 milliárd forinttal növeljük az önkormányzatok támogatását, és 62 milliárd forinttal, 15 százalékkal csökkentjük a szolidaritási hozzájárulás terhét. Ezenfelül a BKK-n keresztül Budapestnek további 50 milliárd forinttal többet biztosítunk a közösségi közlekedésre

– mondta Magyar, hozzátéve, hogy a vidéki nagyvárosok közösségi közlekedési támogatását is visszaállítják.

Politikai kifizetőhelyekre viszont nincs szükség, a felszámolásukat gyorsan megkezdik, üzente a megyei önkormányzatoknak Magyar.

„Lassan a felénél járunk” – tartja mindenkiben a lelket a miniszterelnök.

20 milliárd forint többletforrást fordítanak a gyermekvédelem megerősítésére, jelentette Magyar. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forinttal több jut, a szociális dolgozók bérét átlagosan 17,8 százalékkal emelik.

Emellett belekezdenek az iskolai közétkeztetés színvonalának javításába, és iskolaépítéseket, iskolabővítéseket készítenek elő. Energiatakarékos épületeket, kísérletezésre és alkotásra alkalmas műhelyeket is terveznek: olyan iskolákat, ahol a gyerekek kérdezhetnek, alkothatnak, felfedezhetik, miben tehetségesek, sorolta a miniszterelnök.

A miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre a Hugonnai Vilma egészségügyi program keretében

510 milliárd forinttal többet fordítanak egészségügyre az ideinél. 

A kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal növelik, 25 milliárddal többet fordítanak a kórházak klimatizálására.

„Szégyen, amilyen állapotba az Orbán-rendszer taszította az egészségügyet” – mondta Magyar, aki szerint soha nem felejtik el, hogy tette tönkre a magyar egészségügyet Orbán Viktor, Pintér Sándor és Takács Péter.

Magyar ezután arról beszélt, hogy emelik azoknak az ágazatban dolgozóknak a fizetését, akikről az Orbán-kormány elfeledkezett.

A személyi jövedelemadó csökkentésének és a béremelésnek köszönhetően az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal emeljük. Ez 123 ezer dolgozó megélhetését és családjának biztonságát érinti

– mondta Magyar Péter. Elmondása szerint egy 550 vagy 600 ezer forintot kereső beteghordó jövőre két oldalról is segítséget kap. Megemelik a fizetését 15 százalékkal legalább, és csökkentik a személyi jövedelemadóját is.

A béremelésnek és az adócsökkentésnek köszönhetően 2027-től átlagosan 17,8 százalékkal emeljük a szociális ágazatban, ideértve a gyermekvédelemben dolgozók bérét, ideértve még a bölcsődék dolgozóit és a teljes gyermekvédelmi ágazatot. Ez 101 ezer embert és családjaikat jelenti – sorolta Magyar Péter.

A rendvédelemben dolgozók bérét 2027-től átlagosan 15 százalékkal emelik, de az adókedvezményeknek köszönhetően az ő nettó bérük is még ennél is jelentősebben fog nőni. Ez 84 ezer embert érint.

Átlagosan 21,5 százalékkal növelik a nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó bérét 2027-től. Ez 76 ezer embert és családjukat érinti. Az adócsökkentéssel együtt egy pedagógiai asszisztens átlagkeresetével számolva havonta körülbelül 51 ezer forinttal fog több pénzt kapni.

Átlagosan 10,7 százalékkal emelik a múzeumokban, könyvtárakban, a közművelődésben dolgozók nettó fizetését.

„A nemzeti kultúráról nem csak beszélni kell, és nem ellopni kell NKA-támogatásnak álcázva; azért tenni kell. A magyar kultúrát a közművelődésben dolgozók, a múzeumi, a könyvtári dolgozók tartják életben településről településre, nemzedékről nemzedékre” – szúrt oda a fideszeseknek.

Ezenkívül 10 milliárd forintot elkülönítenek a költségvetésből az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére.

Ma Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy tanársegéd garantált havi bruttó bére 530 ezer, egy adjunktusé bruttó 580 ezer forint. Ebből a megalázó összegből kellene megélniük, lakbért fizetniük és családot fenntartaniuk azoknak a kiváló szakembereknek, akik a jövő értelmiségét tanítják, vizsgáztatják, kutatnak, és a magyar nemzet tudás vagyonát gyarapítják

– hívta fel a figyelmet Magyar, hogyan szakította szét a felsőoktatást a Fidesz az alapítványokba átjátszott egyetemekkel, és hogyan éheztették ki az ELTE-t és a Zeneakadémiát.

„Ezenkívül folytatódik a közoktatásban a pedagógus-béremelés és az igazságügyi dolgozók béremelése is. Ezekre összesen 178 milliárd forintot költünk” – tette hozzá Magyar.

Lépésről lépésre bevezetjük a vállalt nyugdíjas SZÉP-kártyát több mint 2 millió idős honfitársunk számára – folytatta Magyar. Ebben a juttatásban az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők részesülhetnek.

A nyugellátások emelésére 123 milliárdot, a nyugdíjas SZÉP-kártyára pedig további 90 milliárd forintot biztosít a kormány.

Mindezekre, a kisnyugdíjak felzárkóztatására, az inflációkövető nyugdíjemelésre és az annyira várt nyugdíjas SZÉP-kártyára 449 milliárd forintot költünk

– jelentette ki Magyar, aki jelezte, hogy emellett a vényköteles gyógyszerek áfáját már idén eltörölték, és 2027-ben egész évre biztosítják ennek költségvetési fedezetét.

Január 1-jétől több mint négyszeresére, 28.500 forintról 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat, és sávosan megemelik az alacsony nyugdíjakat is.

Csak ezzel a döntéssel 455 ezer nyugdíjasnak nyújtunk jelentős segítséget, és adunk nagyobb biztonságot. Egy sajátos bal- és jobboldali idősellenes koalíció bűneit kell rendbe tennünk – jelentette ki Magyar Péter, megjegyezve, hogy 18-19 éven át hagyták változatlanul a nyugdíjminimumot a Gyurcsány–Bajnai–Orbán-kormányok, miközben az idősek egyre nehezebben tudták megfizetni a dráguló élelmiszert, a gyógyszert, a mindennapi élet költségeit.

Januártól 10 százalékkal emeljük a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásokat, és biztosítjuk, hogy az ezekben részesülő 65 év feletti honfitársaink havonta legalább 120 ezer forintot kapjanak, folytatta a miniszterelnök, aki megjegyezte, hogy tudják, hogy ez még mindig kevés, hiszen az érintett honfitársaink önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe ebben a kivéreztetett költségvetési helyzetben.

Az árvaellátás minimumát 20 százalékkal emelik januártól.

A szülő elvesztése után a megélhetés bizonytalanságával is küzdő gyermekek és az őket nevelők mellé állunk.

Ötven százalékkal megemelik az otthonápolási díjakat, segítve azokat a családokat, akik idős szeretteikről és beteg gyerekeikről gondoskodnak.

„A Tisza-kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, és a tizennegyedik havi nyugdíj első hetét is kifizetjük” – mondta Magyar. Ez viszont azt jelenti, hogy ezek szerint nem viszik végig a 14. havi nyugdíjemelést, ami a büdzsé állapotát látva nem nagy meglepetés.

Ötven százalékkal megemelik az otthonápolási díjat – jelentette be a miniszterelnök.

Magyarországon 2026-ban az ápolási díj alapösszege havi bruttó 51 760 Ft, ez általában a gyakorlatban 46 584 Ft kifizetést jelentett.

„19 év kormányzati mulasztás és késlekedés után egy lépésben megduplázzuk a családi pótlékot 2027-től” – jelentette be Magyar.

Több mint egymillió család kap több mint 1 600 000 gyermek után kétszer akkora támogatást minden hónapban, mint eddig. Erre 300 milliárd forinttal többet fordítunk a jövő évi költségvetésben, magyarázta.

A családi pótlék megduplázása azt jelenti,

• hogy egy egygyermekes család havonta 12.200 forinttal, évente 146.140 forinttal kap többet.
• Egy kétgyermekes családnak a havi 26 ezer Ft helyett 53 ezer 200 forint jár majd, ami évente 319.200 Ft többletet jelent.
• Egy háromgyermekes család havonta 48 ezer, évente 576 ezer forinttal kap többet.
• Egy négygyermekes családnak pedig havi 64 ezer, évente 768 ezer forinttal jut több.

Ez már érdemi, valódi segítség minden magyar család számára a gyermekek méltó felneveléséhez, tette hozzá Magyar Péter.

Az anyák adómentessége 1 millió forintig marad, az e fölötti jövedelem személyi jövedelemadó fizetésére köteles lesz – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A három változás az anyák szja-jövedelemplafonjával együtt is ötszázmilliárd forinttal javítja a családok helyzetét az előző évhez képest a kormányfő szerint.