Magyarország energiaellátásával kapcsolatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy mindent képesek vagyunk-e magunknak megtermelni, hanem az, hogy legyen választási lehetőségünk, amikor egy beszállítóval vagy szállítási útvonallal probléma adódik. Ehhez vezetékekre, megfelelő kereskedelmi megállapodásokra és működőképes hazai infrastruktúrára egyaránt szükség van – fogalmazott Holoda Attila a Hetényi Körben tartott előadásában a pénzcentrum.hu tudósítása szerint.
Az energetikai szakértő, korábbi államtitkár az előadásában végigvette, miként jutnak el a nemzetközi energiapiac zavarai a magyar fogyasztókig, és hol azonosíthatók azok a hazai problémák, amelyeknek a kezelését már nem lehet sokáig halogatni. Holoda a földgázárak alakulásával érzékeltette az energiapiac megváltozását. Emlékeztetett: 2019-ben megawattóránként 20 euró alatt mozgott a gáz ára, ez az orosz–ukrán háború hatására 2022 augusztusában elérte a 235 eurót. Ehhez képest 2025-ben nagyjából 36 euró körül alakult az átlagár – vagyis a válság csúcsához képest jelentős volt a visszaesés, ám a korábbi árszint már nem állt helyre.
Felejtsük már el, hogy az energia olcsó lesz!
– fogalmazott Holoda, aki szerint a növekvő energiaigény kielégítése egyre nehezebb, a különböző politikai beavatkozások pedig folyamatosan tovább bonyolítják a helyzetet.
A szakértő közölte: a távoli szállítási zavarokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Így például a Hormuzi-szoros lezárása miatt az ázsiai vásárlók nem jutnak hozzá a megszokott energiamennyiséghez, más piacokon keresnek forrást, vagyis versenyezni kezdenek az európai vevőkkel.
Holoda leszögezte: Magyarország földgázellátása hosszú távon is importra szorul. Az előadásában ismertetett számok alapján az éves magyar gázfogyasztás nagyjából 8,3–8,5 milliárd köbméter, miközben a hazai kitermelés 1,7–1,8 milliárd köbméter körül alakul. Szerinte a fizikai kapcsolatokkal jóval kedvezőbb a helyzet, hiszen Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal van vezetékes gázösszeköttetésünk. Úgy számol, hogy még a szerbiai és az ukrajnai irány nélkül is körülbelül 13,5 milliárd köbméteres éves beszállítási kapacitás áll rendelkezésre – írja a pénzcentrum.hu.
Az Adria-vezeték kapacitását is elegendőnek tartja, mint mondta: a százhalombattai és a pozsonyi finomító számára a hazai kitermelés figyelembevételével évi 11–12 millió tonna körüli behozatalra van szükség – ezt pedig a vezeték képes továbbítani.
A szakértő bírálta a rezsicsökkentést, álláspontja szerint a hatóságilag alacsonyan tartott ár nem tünteti el az energiatermelés, a szállítás és a hálózat fenntartásának költségét, amit valakinek a végén muszáj megfizetnie – olvasható a pénzcentrum.hu tudósításában.
A Della podcast egy korábbi adásában azt a kérdést is körbejártuk Holoda Attilával, hogy meddig zárhatók ki az európai piacról az oroszok. A szakértő szerint ez egyértelműen politikai döntés, és az orosz–ukrán háború lezárása után újra kell építeni az üzleti kapcsolatokat Moszkvával. Azt nem tartja valószínűnek, hogy visszaálljon a háború előtti 40 százalékos orosz részarány az uniós piac ellátásában, még a 30 százalék is bizonytalan, ám teljesen nem fog kiszorulni erről a piacról Oroszország – jósolta.
