Vasárnap 15 órai kezdettel hirdetett tüntetést a Terror Házához Huth Gergely, a megboldogult PestiSrácok főszerkesztője (és az újonnan létrejövő Revans című lap munkatársa). A fideszes oldal azért döntött a demonstráció összehívása mellett, mert a hét első felében Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette: Schmidt Mária megbízatása lejárt, a Terror Háza pedig ideiglenesen bezár.
„Megtették, amit eddig nem mert megtenni senki sem: bezárták a Terror Háza múzeumot. Előjöttek a múzeum átöltöző szobájából, brüsszeli öltönyben, és ránk csapták a múltunk ajtaját” – írta az események kapcsán bejegyzésében Huth, hozzátéve még azt is, nekik van hitük és identitásuk, gondolnak valamit a világról, és a Terror Háza is az övék – éppen ezért felszólította a hasonlóan gondolkodó híveket, hogy vasárnap délután kezdjék meg az ellenállást.
Tarr Zoltán egyébként a napokban bejelentette azt is, hogy a múzeum már a jövő héten újranyit, és egy darabig ingyenesen látogatható lesz, a tüntetés szervezőit ez ugyanakkor nem tántorította el a szándékaiktól. A miniszter bejelentése Huth szerint csak annak a jele, hogy Tarrék „beijedtek”.
Reggelre aztán az is kiderült, kik állnak ma színpadra: Huth mellett beszél Bayer Zsolt, Bencsik András, Menczer Tamás, Szentesi Zöldi László, de Nagy Feró is jelen lesz egy performansz erejéig.
Bencsik András kommunistázásával indul a tüntetés
Az Egy szabad országért című, az 1956-os forradalom 60. évfordulójára (éppen Schmidt Mária ténykedése közepette) készült dallal kezdődött a demonstráció felvételről, majd Nagy Feró vette birtokba a színpadot, és előadta az Utálom a XX. századot című Beatrice dalt.
A Kossuth-díjas zenész után Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője lépett színpadra, aki a felszólalását azzal az emlékeztetéssel kezdte, hogy az elmúlt száz évben háromszor rontott rá a kommunista baloldal a nemzetre, mert azt zavarta, hogy az emberek bátran kiállnak a szabadságukért. Október 23-a szerinte minden tisztességes magyar közös kincse, de „égő fájdalmat ébreszt minden hazaárulóban, minden vállalt vagy titkos kommunistában”.
Bencsik aztán úgy folytatta, hogy a kommunisták 1956. október 23-át követően legközelebb 2006. október 23-án rontottak rá a nemzetre. Mint fogalmazott, a „máig homályos hátterű székházostromtól kezdve” egészen október 23-ig játszottak háborút a csuklyások és a rendőrök a pesti utcákon, ami végül tervezetten szolgáltatott okot az erőszakos rendőri beavatkozáshoz – ezzel bemocskolva ’56 emlékét.
És most harmadszorra a hetevenedik évfordulón itt vannak az új kommunisták, akik ugyanazt akarják, mint gyűlölt elődeik: beszennyezni, megalázni 1956 emlékét
– utalt ezzel a mostani helyzetre, megpendítve még azt is, hogy az egész mögött Brüsszel állhat.
Bencsik után jött Szentesi Zöldi, aki kijelentette: nehéz szavakat találni arra, ami a mi hazánkban történik. Magyar Péterre utalva fejtegette azt, hogy a miniszterelnök kereszténynek és nemzeti érzelműnek mondja magát, de nem volt ott 2002-ben a Terror Háza megnyitásakor. Demokratának mondja magát, de saját erőszakszervezetet hoz létre. Állítólag Fradi szurkoló, de a nagyapáink nem emlékeznek arra, hogy valaha ott örült volna a tribünön.
Ezt követően megelőlegezte, hogy majd a Tisza-szavazók is fel fogják ismerni, hogy a bűn után bűnhődés jön, a kormány összeomlása pedig elkerülhetetlen. Amikor majd meleg párok is örökbe fogadhatnak gyerekeket és megjelennek a bevándorlók, akkor nem lesz majd fideszes és tiszás, csak elégedetlen emberek. Szentesi Zöldi megszólalása egészen pozitív végkicsengésűre sikerült, szerinte ugyanis a munka megezdődött: baráti találkozókon, vidéki művházakban, dolgozó szobák mélyén megindult valami szerinte, ami már jelzi, hogy a nemzeti oldal kezd magához térni, de a híveket így is arra kérte, hogy legyenek egy kicsit türemlesebbek.
Menczer: a legszebb napok még előddünk állnak
A következő felszólaló Menczer Tamás volt, aki arról kezdett beszélni, hogy az áprilisi választás óta mindenki elmondott már mindent, megszületett már minden cikk. Majd kihangsúlyozta: 16 éven át kormányoztak, „2010-ben egy csődben lévő országot vettünk át”, majd felsorolta az Orbán-kormány intézkedéseinek egy részét. Illtve kihangsúlyozta, hogy olyannyira remek munkát végeztek, hogy Orbán Viktornak és Szijjártó Péternek is felvették már a telefont a világ vezetői.
Barátaim, ami volt, elmúlt, a régi könyvet becsuktuk, új könyvet írunk – irányozta elő Menczer, megemlítve ugyanakkor, hogy nehéz dolguk van, hiszen ellenzékbe szorultak, a kormány pedig érzése szerint épp lebontja a jogállamot. De mindez Menczert nem tántorítja el attól, hogy – mindt fogalmazott – ellenzékben is tisztességesen dolgozzon. Kijelentette, hogy a legszebb napok még a politikai közösségük előtt állnak, és ezt azért gondolja, mert látja, mit csinál a Tisza. Üzent Kapitány Istvánnak, illetve kifejetette, hogy szerinte Lannert Judit oktatási miniszternek le kellene mondania.
Menczer a felszólalása végén kijelentette, hogy vissza fogják állítani a Parlament tekintélyét, a Tisza által prezentált ripacskodásnak pedig vége lesz.
Huth: miért félnek tőlünk?
A tüntetés egyik fővédnöke, Huth Gergely következett, aki megköszönte, hogy olyan sokan adakoztak az elmúlt hónapokban nekik, ezen felajánlások nélkül most nem tudnának megszervezni a maihoz hasonló eseményeket. A publicista szerint az egész Terror Háza-ügy gyökere az, hogy a hatalom fél tőlük, konkrétan attól, hogy a Terror Háza kiállításának igazsága rájuk zúdul.
És, hogy Schmidt Máriáék utolérik majd őket, mint a sánta kutyát. Párhuzamot vont az épület múltja és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállása között, majd úgy fogalmazott:
Péter Gábort, Biszku Bélát, Aczél Györgyöt, Apró Antalt ma már Magyar Péternek, Ruff Bálintnak, Tarr Zoltánnak és Tóth Péternek hívják.
Tóth Péter nevére külön felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ő az „ügynökkormány legfontosabb összekötő tisztje”, aki a kapcsolatot tartja Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel, akik Huth szerint korunk Vorosilov marsalljai.
Huth hasonlóan beszélt Ungváry Krisztiánról, Csunderlik Péterről és Unger Annáról is, majd arra kérte az összegyűlteket, hogy álljanak ki a Terror Házáért, majd azt harsogta, hogy a döntő szó ezúttal is az igaz magyar embereké lesz.
Huth után megint Nagy Feró jött a kedélyeket oldani, aztán jött Bayer Zsolt, aki Orbán Viktor 2002-es beszédéből idézett, amikor megnyitották a Terror Házát. Orbán azon szavait idézte, miszerint semmit nem szabad a múltból végleg eltörölni, mert azzal azt kockáztatjuk, hogy elődeink hibájába esünk. Bayer szerint e szavak aktuálisabbak, mint valaha.
A publicista szerint a Terror Házát már a kezdet kezdetén ellenezték valakik. Megismételte, hogy a múzeumra nem azért van szükség, hogy a fiatalok a félelemről, a megaláztatásról személyes élményekt szerezzenek és megborzongjanak, hanem, hogy mindig tudják, hogy mit álltak ki az elődeik. Hangsúlyozta, hogy a nácik és a kommunisták is úgy léptek fel a történelem színapdára, mint a világ megváltói, mégsem volt politikailag korrekt összehasonlítani a XX. század két szörnyideológiáját.
„De annyit bátran ma is kijelenthetünk: óvakodjatok a világmegvátóktól” – mondta. Itt kötött vissza a valakikre, akik a kezdetektől fogva gyűlölik és próbálják eltüntetni a múzeumot. Hogy kik ők, arra szerinte az a kézenfekvő válasz, hogy a kommunisták és azok szellemi-lelki örökösei.
„A nácizmus áldozatai tiltakoznak az ellen, hogy a náci bűnöket összehasonlítsák a kommunista bűnökkel, mert ez az összehasonlítás csökkenti saját mártíromságukat. Megkérdőjelezi szenvedéstörténetük egyediségét és kivételességét. A nácizmus bűnösi helyeslik az összehasonlítást, hiszen ez valóban felmentésül szolgál a számukra, elveszi bűnük kivételességét és egyediségét. A kommunizmus áldozatai szintén helyeslik az összehasonlítást, hiszen ez vádként szolgál számukra, és saját szenvedéstörténetüket és mártíriumukat megemeli. Végül a kommunizmus bűnösei a leghevesebben ellenzik az összehasonlítást, hiszen ez vádként hull vissza rájuk, és bűneiket felemeli az egyedi és kivételes bűnök szintjére. És lám, így kerülnek egy platformra a nácizmus áldozatai a kommunizmus bűnöseivel, valamint a nácizmus bűnösei a kommunizmus áldozataival, holott valójában semmi közük egymáshoz” – idézte Tzvetan Todorov bolgár-francia történész gondolatmenetét, majd amit aztán úgy egészített ki és értelmezett:
Valójában azok akarják eltüntetni a Terror Házát, akik soha nem voltak ellenzékben.
Majd úgy folytatta: eltüntetni, kilúgozni, politikailag korrektté tenni a brüsszeliták, a globalisták és az örök hazaárulók akarják a Terror Házát, de ők ezt nem hagyják. Meg fogják védeni, történjék bármi.
És végül az egykori főigazgató Schmidt Mária is színpadra lépett, aki rögvest köszönetet mondott a szervezőknek, és kiemelte, félelemnélküliség árad az irányába, amiért nagyon hálás.
A Terror Háza jelentőssége kapcsán arról beszélt, hogy az arcot ad nemcsak a hősöknek, de a tetteseknek is. A múzeum szerinte nem csupán azt mutatja meg, hogy az ember mennyire el tud aljasulni, de azt is, hogy mindig vannak közöttünk bátrak, akik a legnagyob áldozatra is hajlandóak a szabadságért. Szerinte hatalmas siker, hogy a kommunista diktatúra bukása után egy bő évtizeddel az intézmény elindította a pártbeszédet arról, hogy mi történt velünk, kik az áldozatok és kik a tettesek.
Nagy eredmény, hogy ennek hatására máshogy tanítjuk a kommunizmust, és más lett a viszonyunk a diktatúrákhoz és ehhez a múlthoz
– fogalmazott. Szerinte összességében a Terror Háza kiállításának az az üzenete, hogy a magyarok szabadságszertő emberek, nem bírnak szabadság nélkül élni, és nagyon sokszor képesek elképesztően nagy árat hozni a szabadságért.
Tarr Zoltán neve is előkerült, aki azt ígérte, hogy független szakértők fogják megvizsgálni a kiállítást – erre a tömeg indulatos nem hagyjuk! skandálásba kezdett. „Ezt a süket dumát már ismerjük” – mondta Schmidt Mária, nem a skandálásra, hanem a független szakértőkre utalva, majd arról kezdett beszélni, hogy „a tudomány és a szakma egymás által felkent papjai még ma sem képesek beletörődni abba, hogy már nem az övék a történetmesélés kizárólagos joga”. A Terror Háza szerinte ezen emberektől vette el 24 évvel ezelőtt a történelem értelmezésének monopóliumát.
Ez a múzeum véget vetett ennek. Erre vagyok a legbüszkébb
– jelentette ki.
Schmidt Mária szerint akik be akarják zárni a Terror Házát, azok az elkövetőkkel vállalnak közösséget. Azt üzente nekik, hogy ez az ő múzeumuk, ha nem tetszik nekik, csináljanak maguknak egy másikat. A kormánynak azt üzente, hagyják békén őket, mert ugyan a választást megnyerték, de az nem jelent örökbérletet az ország irányítására.
A Terror Háza múzeum 24 éve bizonyítja, hogy szálka az új kommunisták szemében. Ha elpusztítják, hamar legendává válik, olyan szimbólummá, amivel nem bírnak majd
– zárta beszédét.
A tüntetés végén Nagy Feró elénekelte az Azok a boldog szép napokat.
