Magyarország 1945-től 1990-ig élt szovjet megszállás alatt, és ennek nyomán szovjet típusú kommunista diktatúrában. Kik működtették ezt a rendszert? Kik és hol hozták a döntéseket? Kik a magyarországi kommunista diktatúra, az elnyomás felelősei? Nyilván bármelyikünk hosszan tudná sorolni a hirtelen eszébe ötlő neveket, ám a teljes kép nagyon is zavaros.
Részben ennek orvoslására, azaz a diktatúra hatalmi szerkezetének, a hatalmat gyakorló személyek és szervezetek szerepének, tevékenységének feltárására irányult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nagyszabású projektje, amelynek végeredménye a bárki által hozzáférhető adatbázis, a Káderek. A kommunista párt vezető tisztségviselői 1944–1989 nevű honlap. A történészek összesen 752 személy – a legismertebb politikusok mellett közép- és felső szintű pártfunkcionáriusok – életrajzát és tevékenységét dolgozták fel és tették kereshetővé név vagy akár szervezet alapján. Dr. Germuska Pállal és dr. Szilágyi Gáborral, a NEB történészeivel beszélgettünk.
A Rákosi-kor trojkája
A tankönyvi „definíció” szerint a szovjet típusú kommunista pártok felépítésére deklaráltan a demokratikus centralizmus volt jellemző. Demokratikus annyiban, hogy elvileg minden testületet alulról fölfelé építkezve választottak, de centralizmus, mert aztán a fölöttes testületek szava kötelező volt az alárendeltekre: fából vaskarika. Bármilyen, demokratikusan működő párt legfontosabb szerve a kongresszus, ami egy regnáló kommunista állampártban azonban csak megkoreografált műsor volt, ugyanis előre megszabták, milyen döntéseket fognak szentesíteni és kiket fognak beválasztani a különböző funkciókba, testületekbe.
