Drámainak és félelmetesnek nevezte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás első óráit Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a merénylet huszonötödik évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában.
Először azt hitték, baleset történt
A volt politikus, aki az Egyesült Államokat ért 2001-es terrortámadás idején Magyarország washingtoni nagyköveteként teljesített szolgálatot, elmondta: a támadás napjának reggelén éppen a szokásos heti nagyköveti értekezletet tartották a nagykövetségen, amikor kilenc óra körül egy titkárnő kopogtatott be a tárgyalóba azzal, hogy repülőgép csapódott be az egyik New York-i toronyba.
Azt gondoltuk, hogy ez micsoda felelőtlen vagy ügyetlen dolog volt, és egy kisrepülő lehetett, majd folytattuk az aktuális ügyek tárgyalását. Néhány perc múlva tért vissza a titkárnő azzal, hogy még egy gép csapódott be.
Ekkor vált világossá, hogy itt nem véletlen balesetről van szó, hanem valami szörnyűségről – idézte fel a támadás utáni perceket Jeszenszky Géza.
Elmondta: a nagyköveti titkárságon a televízióhoz mentek, amelyben már élőben közvetítették az eseményeket, az épületek lángolását, a füstöt, a mentést, majd a tornyok leomlását.
Hozzátette, nem sokkal ezután tudták meg, hogy a Pentagonba is becsapódott egy repülőgép, egy negyedik pedig célpontja felé tart, ez azonban később lezuhant.
Drámai volt ez az egy-két óra, ami nagyon pontosan rögzült az emlékezetemben
– fogalmazott, megjegyezve, hogy mindezt látva-hallva mindenkinek az volt a következő kérdése, hogy ezek az események egy háború kezdetét jelzik-e.
Jeszenszkyt zavarta, hogy Orbán nem határolódott el a disszonáns reakcióktól
Kitért arra is: Magyarországgal és a kormánnyal órákon keresztül nem lehetett kapcsolatba lépni, az otthoniak nem tudták, mi történik pontosan Washingtonban. A nagykövetségnek az volt a legfontosabb feladata, hogy megnyugtassa az otthoni közvéleményt, a politikai vezetést, a családtagokat, hogy „Washington nincs ostrom alatt”, a négy merényleten kívül nincs hír másról – mondta.
Jeszenszky Géza a terrortámadásra adott magyar kormányzati válasz kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy az akkor éppen Berlinben hivatalos látogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar kormányfő a NATO 5. cikkelyébe tartozó támadásnak minősítette a merényletet.
Ez volt az első hivatalosnak mondható magyar reakció, amelyben nyilván benne volt a szolidaritás, az együttérzés és a támogatás kifejezése is az Egyesült Államok felé
– fűzte hozzá, majd megjegyezte, hogy Csurka Istvánnak, az ellenzéki Magyar Igazság és Élet Pártja akkori elnökének a terrortámadások után tett (a globalista politika felelősségét is felvető) nyilatkozata, valamint a magyar sajtóban megjelent egyes publicisztikák nagy visszhangot váltottak ki az amerikai közvéleményben.
Ez egy nagyon disszonáns hang volt Magyarországról
– értékelt Jeszenszky Géza, majd elmondta, hogy nagykövetként rendkívül kellemetlen volt számára az is, hogy bár a magyar kormány igen, a miniszterelnök nem határolódott el ezektől a megnyilvánulásoktól.
Jeszenszky szerint ez volt Oszama bin Laden valódi célja
Jeszenszky Géza szerint nem jött jól a terrortámadások miatt felfokozott hangulatban lévő amerikai vezetésnek az sem, hogy a magyar kormányzat az eredetileg tervezett F-16-os vadászgépek vásárlása helyett a svéd Gripenek bérléséről döntött, amiről az amerikaiak éppen a támadás előtti napon értesültek.
Ez számomra is derült égből villámcsapás volt,
ezt a döntést rossz néven vették az amerikaiak” – mondta Jeszenszky Géza. Hozzátette: a helyzetet később sikerült valamennyire tompítania a magyar félnek, így ez nem okozott nagyobb romlást az addig nagyon jó magyar–amerikai viszonyban.
Szeptember 11. lehetséges indítékairól szólva a korábbi külügyminiszter azt mondta: véleménye szerint a terrortámadás eredeti célja nem az volt, hogy egyszerűen „megbüntesse” az Egyesült Államokat, hanem az, hogy az al-Kaida terrorhálózat vezetője, Oszama bin Laden távol tartsa a nyugati civilizációt az Öböl-menti térségtől.
Megjegyezte: a terrorizmus fészkének bizonyult Afganisztánt az Egyesült Államok és az önkéntes szövetségesei ugyan megtámadták és elfoglalták, a nemzetközi akció később kudarcot vallott, Afganisztán pedig visszasüllyedt korábbi állapotába.
A politikai és vallási fundamentalizmus lehet a 21. század bolsevizmusa
– idézte Antall József szavait Jeszenszky Géza, megjegyezve, hogy beigazolódott az egykori miniszterelnök víziója.
