Radó Péter volt a napokban a Klubrádió vendége, az ismert oktatáskutató kritikusan viszonyult a Lannert-féle oktatáspolitikához.
Radó egyik első állítása az volt, hogy szerinte a kormányváltás óta eltelt több mint száz nap alatt érdemben nem változott meg a magyar oktatás működésének rendszere, miközben a kormány kommunikációjában már megjelentek az iskolai autonómiáról és a tankerületek önállóságáról szóló állítások.
Az oktatáskutató szerint ugyanakkor ezek egy része félrevezető: a tankerületek nem váltak autonómmá, az igazgatók pedig továbbra sem rendelkeznek valódi munkáltatói jogkörrel. Szerinte a mostani intézkedések legfeljebb a hangulaton javíthatnak, a valódi decentralizáció és az iskolai autonómia azonban még messze van.
Radó kritikái többek közt:
- a kormányváltás óta eltelt valamivel több mint száz nap, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azonban még csak most próbál felállni, ám nincs költségvetése, és nem volt lehetőség a jogszabályok tömeges módosítására sem.
- a tanulók és a pedagógusok túlterhelése nem csökkent, az irányítási struktúra sem változott érdemben.
- az oktatási rendszerben rendkívül erős bizonytalanság alakult ki.
Sokan – magyarázta – ugyanis radikális változásokat vártak pár héten belül, ezért most csalódottak, mások türelmetlenül várják az átalakításokat, megint mások pedig attól tartanak, hogy azok milyen következményekkel járnak majd. Ez a bizonytalanság a több mint százezer, az oktatásban dolgozó embert is eltérően érinti, miközben azok a keretek, amelyek között a diákok tanulnak, a pedagógusok tanítanak és az igazgatók vezetik az iskolákat, egyelőre nem változtak.
Radó hangsúlyozta: az egyenlőtlenségek csökkentéséhez olyan radikális beavatkozásokra lenne szükség, amelyek jelentős társadalmi és politikai ellenállást váltanának ki. Az egyik ilyen a túlzott iskolaépület- és intézménykapacitás felszámolása lenne.
Én azt gondolom, hogy nem lehet csökkenteni az iskolai rendszeren belüli szelekciót, ha nem csukunk be 400-500 iskolát
– mondta. Szerinte az iskolák számának és szerkezetének átalakítása nélkül a pedagógushiány sem oldható meg, mivel jelenleg rengeteg apró, részben kiürült intézményt tart fenn a rendszer.
Radó azt is mondta, hogy Csehország vagy Ausztria átlagos oktatási teljesítményének eléréséhez szerinte nagyjából egy szűk emberöltőre, körülbelül húsz évre lehet szükség.
Radóval tavaly mi is interjúztunk:
