Döntött a kormány: újra kötelező lesz az orvoskamarai tagság

Magyar Péter találkozott az Európai Néppárt vezetőjével, Manfred Weberrel. A kormányfő korábbi Facebook-posztjának kapcsán a 24.hu-azt kérdezte, hogy a migráció ügyében milyen segítséget tud adni az EU-s pártvezető Magyarországnak.

A kormányfő szerint igazságtalan, ahogy Magyarországot kezelik ebben az ügyben. Szerinte teljesen más volta  helyzet 2025 előtt és után, és teljesen más a helyzet most. Az európai szabályozás azóta sokat változott, szigorodott.

Magyar szerint lehet vitatni az előző kormány intézkedéseit, de Magyarország álláspontja helyes volt a migráció megítélését illetően. Helyeselte a határkerítést és a szigorú magyar szabályozást is.

Nem Magyarország az egyetlen, amelyik nem hajtja végre a migrációs paktumot, más ilyen tagállam is van

– fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint semmilyen módon nem fordulhat elő, hogy Magyarország lazítson a menekültügyi szabályokon.

Szerinte a következő hónapok sorsdöntőek abból a szempontból, hogy maradhasson a szigorú szabályozás, és ne jöhessen be az országba „egy darabbal több” illegális migráns sem. Magyar Péter szerint szeretnék visszaszerezni azt az egymilliárd eurót is, amely az Európai Bíróság által hozott ítélet miatt a mai napig sújtja az országot.

Kollégánk visszakérdezett, hogy milyen jogi megállapodásra van szükség a magyar célok megvalósításához. A kormányfő azzal kerülte meg a válaszadást, hogy ez nem a migrációs paktumról és nem is az Európai Bíróság ítéletéről szól.

Szerinte Magyarországnak legalább egy napra vissza kellene térnie a migrációs paktum előtti szabályozáshoz. Magyar Péter azt mondta, hogy októberben vagy novemberben, még az uniós közös költségvetés elfogadása előtt megállapodásra számít az ügyben.

Arra a kérdésre hogy vétózni készül-e, Magyar Péter azt mondta, hogy nem vétóra, hanem megegyezésre készül.

Én magam is láttam a Schadl Györgyhöz kötödő, ma reggel megjelent híreket. Engem ugyanúgy felháborít, mint minden magyar embert – mondta Magyar Péter a tájékoztatón, utalva arra a cikkre, amely lapunkban jelent meg csütörtök délelőtt. E szerint Schadl felesége tavaly 105 millió forintot keresett úgy, hogy a státusza jelenleg megvádolt és felfüggesztett végrehajtó.

Magyar kiemelte, mindez azért is történhetett meg részben, mert jelentősen elhúzódott a büntetőeljárás, ezért utasította Görög Márta igazságügyi minisztert, hogy gyorsítsa fel a végrehajtási rendszer teljes átalakításának előkészítését, a szükséges jogszabályi környezet megteremtését.

„Hogy mielőbb léphessünk ebben, és ezt az egész bűnszervezetet, ezt a kamarát eltöröljük” – jelentette ki.

Magyar Péter államosítaná a dohánytermékek kiskereskedelmi árusítását – derült ki a miniszterelnök HVG-nek adott válaszából. A trafikkoncessziók ügyére a jövő héten térnek vissza, ígérte a kormányfő. Azt is hozzátette, nem biztos, hogy az ő elképzelése fog érvényesülni.

Ezt kérdezte a HVG újságírója. Magyar Péter arról beszélt, hogy Magyarország megállapodást kötött Ukrajnával, hogy a magyar kisebbségiek használhassák saját anyanyelvüket különböző területeken. A megállapodásban szerinte pontos idővonalat rögzítettek, de Magyar Péter azt mondta, még nem látja, hogy ebből a megállapodásból bármi megvalósult volna.

Magyarország Ukrajna uniós csatlakozásához már hozzájárult az előző kormányzati ciklusban, és hozzájárult az első és második csatlakozási klaszter megnyitásához is – jegyezte meg a miniszterelnök.

Magyar azt is világossá tette, hogy nincs szó gyorsított csatlakozásról, Magyarország érdemalapú csatlakozást tud támogatni. Felidézte azt is, hogy a balkáni országok közül többen már elkezdték a csatlakozási folyamatot, és akár több mint tíz éve várnak a további klaszterek megnyitására.

Ezzel tartja magát a kormány a korábbi ígéretéhez.

A hatóság létrehozását azzal indokolta a miniszterelnök, hogy jelenleg a környezetvédelmi hatósági feladatok több minisztérium között oszlanak el. Ezt a helyzetet örökölték, az előző kormánynak nem volt célja, hogy erős és hatékony legyen a környezetvédelem az országban, ami adott esetben a globális nagy cégekkel szemben is fel tud lépni. „Ezen fogunk most változtatni” – jelentette ki.

A cél az, hogy az új hatóság 2027. január 1-től el tudjon kezdeni működni. Az egyik kiemelt feladata az akkumulátorgyártással és újrafeldolgozással kapcsolatos szigorú felügyelet lesz. Ide tartozik, hogy a legsúlyosabb esetekben 5 milliárd forintra emelik a kiszabható bírság összegét, illetve bevezetik az úgynevezett három csapás elvét. Ennek lényege, ha egy vállalat 5 éven belül háromszor is megszegi a szabályokat, akkor egy minimumbírságra számíthat, ami az adott cég éves nettó árbevételének legalább fél százaléka lesz, legalább 5 millió forint.

Egy félmondat erejéig Magyar Péter kitért arra az uniós döntésre is, miszerint az Európai Unió arról döntött, hogy az orosz–ukrán háború elől menekülő hadköteles korú férfiak számára nem adható menekültstátusz. Magyarország erre nemmel szavazott, és Magyar itt jelentette ki, hogy Magyarország továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a területére menekülő érintett, hadköteles korú férfiaknak menekültstátuszt adjon. Elsősorban a kárpátaljaiaknak.

A miniszterelnök ezzel együtt méltatlannak és elfogadhatatlannak nevezte az Európai Unió döntését, hogy ezeket az embereket bezárja gyakorlatilag a háborúba.

Rövidesen dönt a kormány a béremelésről a szociális szférában. Részleteket egyelőre nem árult el róla a kormányfő, csak annyit, hogy két lépcsőben történik majd az emelés, az első október közepére, a második 2027. január 1-től várható.

Amit még az előző kormányzat tavaly év végén átirányított a Belügyminisztérium alá. Magyar Péter bejelentette azt is, hogy azonnali hatállyal hárommilliárd forintot biztosít a kormány az ellátás fejlesztésére.

A gyermekvédelmi visszaélések problémájáról is tárgyalt a kormány tegnap, külön a bicskei szörnyűségekről. A szaktárca átfogó diagnózist készített Gyurkó Szilvia szakállamtitkár vezetésével, Magyar Péter itt jelentette ki, hogy ezt a jelentést anonimizálva, de nyilvánosságra fogják hozni.

Kiderül majd a nyilvánosságra hozatal után, hogy kik miről tudtak – jelentette ki a miniszterelnök, utalva arra, hogy a vizsgálat szerint politikai szereplők és felsővezetők az előző kormányzatban világosan tudták, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak, hogy vannak, akik éheznek gyermekotthonokban, hogy milyen bántalmazások, szélsőséges esetekben halálesetek történnek a rendszerben.

Emlékeztetett, hogy a kormány vállalása, hogy a gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz, illetve hogy az áldozatok részére kártalanítási alapot hoznak létre. Ezzel kapcsolatban minden részletről tájékoztatni fogja a sajtót és a lakosságot a Szociális és Családügyi Minisztérium, azon belül is a gyermekvédelmi államtitkárság, ígérte a miniszterelnök.

Diavetítés keretében mutatja be Magyar Péter a sajtó képviselőinek a helyszínen, milyen lyukak vannak a hulladékgazdálkodási rendszerünkön.

A Mohu témájára rátérve a miniszterelnök megismételte, hogy özönlenek a panaszok a lakosság felől, de nem csak ők, a kormány is tarthatatlannak ítéli a helyzetet.

A kormány felülvizsgálta a rendszert, így derült ki, amit a miniszterelnök már délelőtt közölt, hogy a Mohu nem vagy nem megfelelően teljesíti a szerződésekben foglalt kötelezettségeit. Teljes revízió várható, Magyar úgy fogalmazott, nem elég egy-két csavart meghúzni a Mohunál. Jobb minőségű, olcsóbb rendszer kell, és több újrahasznosítás – fogalmazott.

A dohánykoncessziók kapcsán a miniszterelnök átkötött oda, hogy nagyon fontos a közegészségügy megerősítése, így az is, hogy a jövőben se lehessen szabadabban dohányt árulni, de azt is szem előtt tartják, hogy minél több költségvetési bevétel származzon akár a nagykereskedelemből, akár a kiskereskedelemből. Ide kapcsolódik, hogy az esetlegesen növekvő adóbevételeket egyenesen és címkézve az egészségügybe csoportosítanák át.

Magyar elmondta, hogy a kormány kiemelt célja, hogy minden évben 500 milliárd forinttal több közpénzt fordítsanak az egészségügyre, ennek egyik alapja a dohánykoncesszióból befolyó díj, így terveznek.

Innentől Magyar Péteré a szó, aki szintén az SZTFH kapcsán elmondta, hogy várhatóan előterjesztést fognak tenni a hatóság teljes megszüntetésére is.

Majd azzal folytatta, hogy a „sajtóban megjelent álhírekkel” és a „megmondóemberek” híreszteléseivel ellentétben a paksi fenékküszöb rendeltetésszerűen funkcionál, nincs vele probléma, a paksi atomerőmű pedig teljes kapacitással termeli az áramot. Itt még elmondta azt is, hogy semmilyen rendkívüli dolog nincsen, ami van, azzal számoltak: ha szűkül a meder, felgyorsul a víz, ez pedig tud medermélyülést okozni.

Végül Köböl Anita elmondta, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) koncessziókkal kapcsolatos feladat- és hatásköreinek megszüntetésének ügyét.

Miután a tapasztalatok szerint több család is küzd azzal, hogy időben ki tudja fizetni a számláit, a kormány külön foglalkozik az üggyel. Köböl Anita arról tájékoztatott, hogy új adósságkezelési tanácsadói szolgáltatást indít a kormány november 20-tól. Ez lesz a Családi Csődvédelmi Szolgálat, a hitelező ide irányítja majd azokat, akik nem tudják teljesíteni a fizetési kötelezettségeiket.

Évente akár négyezer ember is személyre szabott segítséget kaphat, a szolgáltatás a kormányablakokban is elérhető lesz.

Megerősíti a kormány a magyar haderő részvételét a boszniai békefenntartó műveletben. A tájékoztatás szerint az eddigi 150 fős limitet 300 főre emelik, így több magyar katona vonulhat a területre, legfeljebb 380 napra.

Szeptemberből a lövészek is részt vesznek a műveletekben.

A kormány már korábban döntött a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra leszállításáról, ami a szeptember 15-e után vásárolt tűzifára lesz érvényes először. Annak az érdekében ugyanakkor, hogy az áfacsökkentés hatása biztosítható legyen a lakossági árakban is, a kormány rögzíti az állami erdőgazdaságokban kitermelt tűzifa árát az adott évben érvényes januári árhoz.

Ennek értelmében a szociálistűzifa-programban, az állami erdőgazdaságban vásárolt keményfa esetén 23 ezer forint/köbméter, a lágyfa 15 ezer forint/köbméter nettó áron rögzül.

A rögzített ár a kiskereskedőkre nem vonatkozik.

Köböl Anita kezdi a kormány döntéseinek ismertetését, kezdésként, hogy visszaállítják a Magyar Orvosi Kamara jogosultságait, és az egyes szakmai kamarákra vonatkozó jogszabályokat felülvizsgálják. Itt emlékeztetett a szóvivő, hogy az előző kormányzat politikai konfliktus miatt lehetetlenítette el a MOK működését. A kormány döntése értelmében a jövőben csak az folytathat orvosi és egészségügyi tevékenységet, aki tagja a kamarának.

Köböl Anita és Magyar Péter a mikrofon mögött. Fél ötig tart a tájékoztató.

A kormányfő még beugrott a Sándor-palotába, hogy személyesen tájékoztassa a köztársasági elnököt.

A mi tájékoztatónk papíron 15 órakor veszi kezdetét.

Még a kormányülés előtt Magyar elárult pár részletet arról, hogy ezúttal mi kerül a miniszterek asztalára, egyebek közt a következő napirendi pontokat említette. Ezekről vélhetően ma is szó lesz:

• A kaszinókoncessziók teljes átalakítása.
• Gyermekvédelmi kérdések.
• A megváltozott munkaképességűek ellátásának emelése.
• Egy többéves, országos fásítási program elindítása.
• Az Országos Környezetvédelmi Főhatóság felállítása.
• A környezetvédelmi szankciók díjtételeinek jelentős emelése.

Ezenfelül ma reggel említést tett arról is, hogy a kormány döntött a hulladékgazdálkodási rendszer teljes felülvizsgálatáról, tekintettel a lakossági panaszokra és arra, hogy a Mohu nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Magyar Péter hétfőn Orbán Anita külügyminiszterrel Szlovéniában járt, a bledi stratégiai fórumon vettek részt, ahol egyebek között az egyik legfőbb régiós szövetségese bírálta Orbán Viktort nagy nyilvánosság előtt.

Kedd este a miniszterelnök Budapesten fogadta Manfred Webert. A felek zárt ajtók mögött tárgyaltak, nem is derült ki sok minden arról, hogy mi hangzott el köztük, de Weber a találkozó után méltatta a magyar kormányfőt, akivel szerinte Magyarország már most hatalmas fejlődést ért el.

Szerdán pedig a kormányülést követően Magyar Péter az Európai Tanács elnökével, António Costával egyeztetett szintén Budapesten. Magyar a találkozó kapcsán úgy fogalmazott: „Magyarország továbbra is fenntartja az illegális migráció feltartóztatásához szükséges jogszabályi környezetet és fizikai határzárat”, és a magyar fél elvárja, hogy „ezt az erőfeszítésünket európai szinten is elismerjék”.

Az elmúlt hetek belpolitikai kavalkádja után a kormány kommunikációja ismét az uniós pénzek témájától volt hangos: Magyar Péter még hétfőn posztolt arról, hogy Magyarországnak az utolsó pillanatban sikerült teljesítenie az uniós pénzek hazahozatalához szükséges feltételeket, így „jöhetnek a brüsszeli pénzek”.

Aztán kis közösségi médiás közjáték kerekedett abból, hogy mi a megfelelő kifejezés ennek a tettnek a jellemzésére, végül Forsthoffer Ágnes zárta rövidre a vitát azzal, hogy „férfi és női” munka is volt.

Kapcsolódó

„Férfi és női munka” - Forsthoffer Ágnes helyretette Magyar Pétert

A miniszterelnök egyik mondatát korrigálta.

Hosszabb kihagyás után tér vissza a Tisza-kormány kormányinfója, legutóbb augusztus 14-én hívták össze a sajtó képviselőit. Akkor Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter volt a házigazda, miután Magyar Péter a paksi helyzet fokozódása miatt lemondta a részvételt.

Most viszont a miniszterelnök is ott lesz az Alkotmány utcában.