A 2010-es évek eleje óta mintegy 2400, második világháborúban hősi halált halt katona, közöttük több mint 1500 magyar honvéd exhumálása történt meg Magyarországon – közölte az MTI érdeklődésére a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM).
A távirati iroda annak apropóján kérdezte a tárcát, hogy a Duna extrém alacsony vízszintje miatt augusztusban egy második világháborús német motorkerékpár és két német katona földi maradványai bukkantak elő Budapesten a folyómederből, illetve a Békés vármegyei Dombiratoson hét magyar katona maradványait tárták fel.
Azt írták, hogy a HIM évente egy alkalommal, ősszel végez temetést egyházi szertartás és katonai tiszteletadás mellett a Fiumei úti Sírkertben 2020-ban kialakított Hősök parcellájában, ahol eddig több mint 500 hősi halott nyugszik, szinte kizárólag magyar katona.
Ugyanakkor külföldön is gyakran kerülnek elő magyar hősi halottak földi maradványai, ezekről az esetekről a kétoldalú kormányközi megállapodások (9 országgal van ilyen egyezménye Magyarországnak) értelmében értesítést küldenek a HIM számára. Az elmúlt időszakban román, lengyel és orosz területekről érkeztek adatok, Lengyelországból pedig főként első világháborús magyar katonák maradványai kerülnek elő. A katonákat rendszerint az adott országban működő magyar katonatemetőkben temetik el – ismertették.
A második világháborúban Magyarországon életüket vesztett katonák földi maradványainak exhumálása, a hősi sírhelyek felújítása, védelmük biztosítása a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik, a feladatot pedig a HIM, illetve a Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága látja el. Ezt egészíti ki az együttműködés külföldi partnerszervezetekkel, amelyet a hadisírgondozással összefüggő kormányközi megállapodások határoznak meg – fűzték hozzá.
Az igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztálya az ország területén feltárásokat végez, akár külföldi partnerekkel, akár saját tervezésben,
A saját tervezésben megvalósuló feltárások során a szakemberek főként a jeltelenül maradt sírok, egykori katonai parcellák feltárását, vagy rossz állapotban lévő egyéni vagy tömegsírok terepi kutatását hajtják végre. A feltárás a régészeti módszertanon alapul, pontos, a további kutatások érdekében elengedhetetlen fényképes és leíró dokumentációval – emelték ki.
A feltárások során nagy figyelmet fordítanak az előkerülő leletanyagra, hiszen a haderőhöz tartozásnak és bizonyos esetekben a személyazonosságnak is ez az egyetlen bizonyítéka. A megtalált egyenruházati maradványok – gombok, szövetanyag, csatok – a legtöbb esetben egyértelművé teszik, hogy a megtalált személy melyik haderő katonája volt. Amennyiben idegen nemzet hősi halottja kerül feltárásra, értesítik az adott ország hadisírgondozással foglalkozó szervezeteit.
A maradványokat a rögzített dokumentációval együtt adja át a magyar fél a további azonosítás érdekében. Ezt követően minden nemzet maga gondoskodik halottja temetéséről. Magyarországon a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52-es parcellájában katonai tiszteletadással helyezik örök nyugalomra az exhumált magyar katonákat. Abban az esetben, ha a földi maradványok mellett nem találnak olyan leletet, amely a konkrét haderőhöz tartozást bizonyítaná, de egyértelműen katonaként halt hősi halált az érintett, úgy a magyar katonákkal együtt a HIM temeti el, szintén a központi katonatemetőben.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a személyazonosítást lehetővé tévő tárgyak közül kiemelkedik a „dögcédulának” hívott azonossági jegytok, amely magyar katonák esetében egy 10 számjegyből álló kódot tartalmaz. Ez viszont csak ritkán, és gyakran menthetetlen állapotban kerül elő. Egyéb, azonosításra alkalmas leletek a névvel ellátott tárgyak, a jó állapotban fennmaradt papíranyag. Ugyanakkor a személyazonosítás gyakran elvégezhető temetőkönyvek eredeti bejegyzései, 1945-ben készült sírhelyvázlatok, 1947–48-ban készült jegyzői összeírások, helytörténeti kutatások alapján. Ez folyamatos terepi munkavégzést igényel, amely évekig is tarthat.
Minden feltárt maradvány esetében antropológussal egyeztetett vizsgálatot végeznek, mert az életkor, a halál okaként azonosított vagy már gyógyult sérülések, a csontozaton észlelhető betegségek vizsgálata segíthetik a személyazonosság meghatározását. – írták.
Az antropológiai vizsgálatokkal párhuzamosan zajlik az azonosított magyar hősi halott honvédek hozzátartozóinak kutatása is, amely kötelező eleme a munkálatoknak. Abban az esetben, ha ez sikerül, a HIM felveszi a kapcsolatot az érintettekkel, akik tájékoztatást kapnak a végső nyugalomra helyezés lehetőségeiről, valamint a feltárás körülményeiről, eredményeiről. (MTI)
