A szőlő aranyszínű sárgaságára nincs orvosság, de a járvány terjedése megfékezhető. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat három intézete olyan programot dolgozott ki, amely egy-két éven belül hozhat konkrét eredményt. Az összehangolt javaslatok gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringot, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszerek kidolgozását tartalmazzák – közölte a hálózat az MTI-vel.
Ha egyszer a tünetek egyértelműen megmutatkoznak, a gyógyulás esélye lényegében nulla, a tőke pusztulása szinte borítékolható, ki is kell vágni, ám a védekezést tekintve sem jobb a helyzet, hiszen a betegséget terjesztő vektor lényegében bárhol jelen lehet. Összefoglalva: a kezelés és a megelőzés oldalán egyaránt komoly kihívást jelentő helyzetről van szó.
Ezt egy éve mondta a 24.hu-nak dr. Varga Zsuzsanna egyetemi docens a hazai szőlőket tizedelő fertőzésről. A probléma súlyát jelzi, hogy már valamennyi magyar borvidéken jelen van az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, amely akár teljes szőlőültetvényeket is képes elpusztítani.
A kormány ezért úgy döntött, szigorítja az ellenőrzést, és új jogosítványokat ad a hegybíróknak. A szőlő egyik legveszélyesebb betegségét az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely a fertőzött tőkékről rövid idő alatt további növényekre is átviheti a fitoplazmát. Azt írták: a védekezésben kulcsszerepe van a fertőzött tőkék gyors eltávolításának, az amerikai szőlőkabóca gyérítésének. Az elhanyagolt, nem rendeltetésszerűen művelt szőlők a kórokozó terjedésének gócpontjaivá válhatnak.
A kormány ezért módosítaná az élelmiszerláncról, a szőlészetről és borászatról szóló törvényeket. A tervek szerint a borvidékeken működő hegyközségek vezetői, a hegybírók nemcsak a nyilvántartott ültetvényeket, hanem minden, a betegség terjedése szempontjából kockázatos szőlőterületet ellenőrizhetnének. Szükség esetén közérdekű kivágást is elrendelhetnének, így akkor is megkezdődhet a fertőzött tőkék eltávolítása, ha a tulajdonos nem elérhető. A szigorúbb fellépés mellett a szabályozás a termelőknek kártalanítási lehetőséget is biztosítana. A fertőzés miatt kivágott tőkék után részleges kártalanítás lenne igényelhető, ha a termelő vállalja, hogy öt éven belül újratelepíti a szőlőt.
