Új magyarázatot találtak az anyag megmaradásának egyik legnagyobb rejtélyére, aminek köszönhetően közelebb kerülhetünk az univerzumot felépítő anyag eredetének megértéséhez. Az áttörést elérő nemzetközi csapatnak magyar kutatók is részei voltak – derül ki az ELTE közleményéből.
A modern fizika egyik jól ismert törvénye a barionok (például az atommagot alkotó protonok és neutronok) számának megmaradása. Eszerint, amikor egy részecskeütközésben barion keletkezik, azzal együtt egy antibarionnak is létre kell jönnie. A tudományos világ évtizedek óta tényként kezelte, hogy ezt a tulajdonságot a barionokat felépítő kvarkok hordozzák, az új eredmények alapján azonban úgy tűnik, a kép ennél sokkal összetettebb.
Minden barion három kvarkból áll, amelyeket gluon nevű részecskék tartanak össze. Az elméleti fizikusok már az 1970-es években felvetették, hogy a gluonok nem páronként kötik össze a kvarkokat, hanem egy Y alakú szerkezetet alkotnak, amelynek központjában egy úgynevezett barioncsomópont található.
A kutatás keretében a fizikusok nagy energiájú atommagütközésekben vizsgálták a részecskék szóródását. Ezek során három kulcsfontosságú jelenséget figyeltek meg, köztük a protonok váratlanul nagyfokú oldalirányú szóródását, valamint a barionszám és az elektromos töltés áramlásának eltérését. A szakértők szerint ez csak azzal magyarázható, hogy a barioncsomópontok léteznek, és a kvarkoktól függetlenül is elmozdulhatnak, így magukkal viszik a barionszámot. Ha a barionszámot kizárólag maguk a kvarkok hordoznák, a protonok és antiprotonok eloszlása más mintázatot mutatott volna.
Ez a felfedezés nemcsak a részecskefizika szempontjából áttörő, hanem kozmológiai jelentőségű is, hiszen közelebb vihet minket az univerzumunkat felépítő anyag eredetének megértéséhez
– idézi a közlemény Csanád Máté fizikust, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet igazgatóját.
Bár az elméleti fizikusok között még folyik a vita arról, hogy a barionszámot teljesen a barioncsomópont hordozza-e, vagy megoszlik a kvarkok és a csomópont között, a mostani eredmény mérföldkőnek számít az erős kölcsönhatás megértésében.
A kutatók tanulmánya a rangos Science tudományos folyóiratban jelent meg. További tudományos híreink alább olvashatók:
- A szakértők szerint így lehetne fellépni a magyar szőlőt pusztító betegség ellen
- Bizonyították, hogy felismerik az emberi érzelmeket a kutyák
- Ezermilliárd forintból lehetne elkezdeni az ország vízpótlását
- Érkeznek a génkezelt növények Európába – kell aggódnunk emiatt?
- Olyan kapcsolót találtak, ami leállítja a tumorok növekedését
