Tudomány

El kellett halasztani István király szentté avatását – mit ünneplünk augusztus 20-án?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Hatalma stabilizálása után László király úgy érezte, eljött az idő, hogy hazai szentek avatásával demonstrálja: a magyar kereszténység nagykorúvá vált. Pápai engedélyre nem volt szükség, ugyanakkor a jelek arra mutatnak, hogy István oltárra emelése nem tervezett csúszást szenvedett.

Augusztus 20. a legnagyobb nemzeti ünnepünk, a keresztény Magyarország születésére és keresztény, európai hazánk „alapító atyjára”, első szent királyunkra, Istvánra emlékezünk. De miért éppen ezen a napon?

Az 1083-as év óriási jelentőséggel bírt a magyar kereszténység történetében: az ország öt szentet avatott, miközben István oltárra emeléséről végső soron elképzelhető, hogy nem az eredeti tervek szerint történt, hanem öt napot késett. Mi lehetett ennek az oka, kik a további szentek, illetve miként történt az oltárra emelés? Dr. Thoroczkay Gábor történészt, egyetemi docenst, az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

Augusztus 15-én akart meghalni

A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából többek között kiderül:

  • miért van szerencsénk a forrásokkal;
  • hogyan halt meg Szent István, és milyen dátumot kívánt halála napjának;
  • először nem a ma ismert szarkofágba temették;
  • miért éppen 1083-ban avatták az első magyar szenteket;
  • István oltárra emelése csúszhatott az eredeti tervekhez képest;
  • mivel magyarázza a legenda a csúszást;
  • illetve mit tudunk magáról a szertartásról.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik