Döntött az Alkotmánybíróság a 17. alkotmánymódosítás elfogadásával kapcsolatosan benyújtott panaszokról, és mindhármat elutasította, vagyis kimondta, hogy nem vizsgálhatja azokat érdemben. Ezzel a gyakorlatban is jóváhagyták a Tisza-kormány eddigi legjelentősebb alkotmánymódosítását, amely Sulyok Tamás leváltását, a 12 éves képviselői mandátumkorlátot és az alkotmánybírók 70 éves korhatárát is tartalmazta.
A kifogások közül a legfontosabb az volt, hogy a Fidesz képviselői szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítása közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nincs hatáskörük vizsgálni az alkotmánymódosítás tartalmát, csak az elfogadás módját. Az Alkotmánybíróság így csak azt vizsgálhatta, hogy a módosítást szabályosan fogadták-e el, majd hirdették ki. Ezt viszont a beadvány nem vonta kétségbe, így nem volt hatáskörük a vizsgálatra.
Szintén megtámadták az Ab-n a képviselők a 12 éves mandátumkorlátot, amelyet az alkotmánymódosítás vezetett be, valamint azt, hogy 70 éves korhatárt szabtak az alkotmánybíróknak. Annak az alkotmánybírónak, aki a módosítás hatályba lépése előtt töltötte be a 70. életévét, a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg a megbízatása. Annak, aki csak a hatályba lépése után lesz 70, a születésnapján szűnik meg a mandátuma. Mindkét kifogást elutasították.
A többségi álláspont a beadott panaszokkal kapcsolatban az volt, hogy az Ab nem lehet társalkotmányozó az Országgyűlés mellett, így az alkotmánymódosítások tartalmát nem vizsgálhatja. Ezt éppen a Fidesz-kormány által elfogadott negyedik alaptörvény-módosítás alapozta meg.
A határozatban az áll:
Az Alkotmánybíróság korábbi töretlen gyakorlata az volt, hogy az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére, felülvizsgálatára nincsen hatásköre. Ha valamely rendelkezést az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata az Alkotmány előírásai közé iktatott, az az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Ellenkező esetben ugyanis az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, és a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené.
A különvélemények között olyan érvek szerepeltek, amelyek szerint a mostani alkotmánymódosítás egyszeri lépésnek tekinthető, így nem valódi alkotmánymódosítás például Sulyok menesztése. A döntésekhez minden esetben különvéleményt adott be Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter, az AB hamarosan – az alkotmánymódosítás miatt – távozni kényszerülő elnöke is.
A jelen ügyben is felmerül az Alkotmánybíróság felelősségének, a rendeltetésének a kérdése. Egyrészt az, hogy a köztársasági elnök korábbi, az Alaptörvény értelmezésére vonatkozó indítványának a megválaszolását – a határozatképtelenség előidézésével – megakadályozta. Másrészt az, hogy jelen ügyben az Alkotmánybíróság megkerülte az Alaptörvény alapvető szerkezetét, az alkotmányozó hatalom természetét és az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepét illető alkotmányos kérdések megválaszolását. Kiemelendő, hogy az Alaptörvény valamennyi rendelkezésének értelmezése során olyan alkotmányos mércék is irányadók, amelyek a mindenkori törvényhozói (alkotmányozói) hatalom korlátjaként is érvényesülnek
– írta Handó Tünde.
A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is pipa.
– reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
