Gazdaság

Egyetlen ország nehezen tudna blackoutot előidézni – így működik az európai villamosenergia-piac

Szentgallay Bálint / NurPhoto / AFP
A paksi atomerőmű 2026. július 31-én.
Szentgallay Bálint / NurPhoto / AFP
A paksi atomerőmű 2026. július 31-én.
Az európai villamosenergia-rendszer össze van kötve, egyetlen ország nehezen tudná magával rántani az egészet – mondta lapunknak a paksi helyzet kapcsán a REKK vezetője. Szabó László szerint a légkondival rendelkező háztartásokban napközben érdemes üzemeltetni a hűtőrendszert, nem este 6-kor, amikor hazaérnek a lakók, mert „az esti 2–3 óra a magyar rendszernek sokkal drágább, mintha 5–6 órát megy napközben.” Emellett érdemes lenne bevezetni az időszakonként változó tarifát, napközben akár csökkenteni lehetne a 36 forintos árat 20–25 forintra, este pedig felvinni 40–50 forintra, hogy az emberek racionalizálják a fogyasztásukat.

Pár napja azt jelentette be Magyar Péter, hogy a Duna vízszintjének drasztikus csökkenése miatt akár teljesen leállhat a paksi atomerőmű – végül 2000 helyett 250 megawatt környéki termeléssel, de részlegesen üzemben maradt. A kormányfő azt mondta, a teljes leállás elkerülhető, ha nem csökken tovább a Duna vízszintje, azonban fontos a takarékosság, ezért azt kérte, hogy délután 5 és este 10 óra között mindenki igyekezzen spórolni az árammal. Magyar végül csütörtök este jelezte, hogy péntektől már nincs szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.

Szabó Lászlót, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetőjét arról kérdeztük, hogyan működik az európai villamosenergia-piac, hasznos-e a rendszer szempontjából napközben takarékoskodni, mennyire könnyen állhat elő a spanyolországihoz hasonló blackout, illetve miért kéri a kormány a lakosságot, hogy este kevesebbet fogyasszon.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik