A Tisza-kormány megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, az uniós joghoz igazítana több polgári jogi szabályt. Az Igazságügyi Minisztérium augusztus elsejéig véleményezhető törvénytervezetének célja „az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozata alapján a jogalkotási mulasztás megszüntetése” is. A Görög Márta által vezetett tárca az uniós irányelv átültetésével hatékonyabbá tenné a fellépést a bíróságokat túlterhelő, a nyilvánosságot akadályozó ügyek ellen. A törvénytervezet több módosítása is a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (Strategic Lawsuits Against Public Participation/SLAPP) ellen jelentene nagyobb védelmet.
lényege, hogy közéleti szereplők nyilvánvalóan megalapozatlan bírósági eljárásokkal lassítják, akadályozzák a sajtó, a civilek munkáját. Általában a hatalmon lévők indítják az ilyen eljárásokat egyének ellen. Korábban az Európai Unió és az Európa Tanács olyan irányelvet dolgozott ki az egyre elterjedtebb módszer ellen, amely a tagállamok bíróságainak lehetővé tenné, hogy a nyilvánvaló SLAPP-ügyeket az eljárás korai szakaszában elutasítsák, a bizonyítás terhét, az eljárás költségeit az eljárást indítókra hárítsák.
A közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárás a hivatkozott irányelv megfogalmazása szerint olyan bírósági eljárás, amely nem valamely jog tényleges érvényesítésére vagy gyakorlására irányul, hanem fő célja a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával. Az ilyen jellegű perek megalapozatlan keresetek érvényesítésére irányulnak. Az irányelv tartalmának magyar szabályozási környezetbe történő átültetése az ilyen jellegű pereskedéssel szembeni hatékony eszközök igénybevételének lehetőségét teremti meg.
Görög Márta minisztériuma szerint ezek a keresetek már a beadás pillanatában is csak azt a célt szolgálják, hogy hatalmi helyzetben lévő emberek vagy cégek az igazságszolgáltatást kihasználva gátat vessenek bizonyos információk napvilágra kerülésének, megfélemlítsék vagy akár anyagilag ellehetetlenítsék kritikusaikat, újságírókat, civil jogvédőket. Az ilyen eljárások jelenleg nehezítik a közéleti részvételt, kihasználják a felek közötti erőviszonyok aránytalanságát (hiszen egy multicég sokkal többet tud jogi kiadásokra költeni, mint egy civil szervezet). Az EU-irányelv hatékony eszközt kínál az ilyen jellegű pereskedéssel szemben.
A kormány megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát. A lehetőséget egy 2025-ös rendelet teremtette meg a digitális technológia rohamos fejlődésére hivatkozva, ám a szaktárca szerint időközben nyilvánvalóvá vált, hogy mindez „aránytalan kockázattal jár az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működésére vonatkozóan”.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatcsomag pontosít több polgári jogi szabályt, megszüntet az Alkotmánybíróság által megállapított jogalkotási hiányosságokat, és beépíti a hazai jogba a hibás termékekért való felelősségre és a szavazatelsőbbségi részvényekre vonatkozó uniós jogi előírásokat.
