Hivatalos levélben fordultak Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez – aki, mint a tárgy kapcsán fontosabb, köztársasági elnök hiányában jelenleg az államfői feladatokat is gyakorolja –, hogy kezdeményezze a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló eljárást – tudta meg a 24.hu az említett dokumentum alapján.
A Dr. Horváth Lóránt (aki mások mellett az aranykonvojügyben érintett ukránok jogi képviselője) és Laczó Adrienn (ő Szabó Bence jogi képviseletét látta el, korábban a Fővárosi Törvényszék bírája volt, az Orbán-kormány és bírósági szervezetek közötti megállapodás miatt mondott fel) által jegyzett, hivatalvesztési eljárással kapcsolatos javaslat úgy fogalmaz, Forsthoffernek meg kellene fontolnia a fenti intézkedés megtételét, aminek következtében – a köztársasági elnök javaslatára – az Országgyűlés kimondhatja a legfőbb ügyész hivatalvesztését, „ha a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ügydöntő határozatban megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált”.
A megfontolásra kínált javaslat indokolásaként a kérelmezők öt olyan tényállást tártak Forsthoffer elé, amelyek véleményük szerint önmagukban és összességükben is alkalmasak lehetnek megbízatásból eredő feladatok felróható elmulasztásának, illetve a méltatlanná válás alátámasztására.
- Az aranykonvojügyben ismertetett körülmények szerintük arra utalnak, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködhetett egy előre meghatározott időpontban végrehajtandó rendészeti és politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében.
Ezzel párhuzamosan a legfőbb ügyész elmulasztotta az ügyészi törvényességi felügyelet körében szükséges intézkedéseket a Terrorelhárítási Központ eljárásával, az érintettek fogvatartásával, sanyargatásával, a kényszerítő eszközök alkalmazásával és az anyagi javak lefoglalásával összefüggésben.
- A következő pontot egybevették, mivel két külön személyről szólnak, de hasonló esettel összefüggésben. Itt Semjén Zsolttal, valamint Gulyás Gergellyel kapcsolatos, az ő sérelmükre állítólagosan elkövetett rágalmazási ügyeket említenek, ahol „a vádképviselet ügyészség általi átvétele olyan kivételes, a korábbi ügyészségi gyakorlattól eltérő intézkedéseket jelentett, amelyek hivatalban lévő kormánypárti politikusok részére indokolatlan eljárási előnyt biztosíthattak”. Hozzáteszik: az intézkedések választásokat követő visszavonása tovább erősítette azt a látszatot, hogy azok meghozatalakor nem a szakmai és a törvényességi szempontok érvényesültek.
- „A Terrorelhárítási Központ külföldi személyvédelmi szolgáltatásainak igénybevétele kapcsán ismertetett adatok azt vetik fel, hogy dr. Nagy Gábor Bálint olyan védelemben részesült, amelyre a vonatkozó kormányrendelet alapján nem volt jogosult, és amelynek költségeit a Legfőbb Ügyészség közpénzből térítette meg. E magatartás jogszerűsége, indokoltsága és a közpénzek felhasználásának törvényessége aggályos.”
- Illetve felvetették a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettesi tisztség tartós betöltetlenségének problémáját is, ami szerintük azt mutatja, hogy a legfőbb ügyész közel egy éven keresztül nem tett eleget az ügyészi szervezet törvényes működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítására irányuló feladatának.
A fentiekre tekintettel tisztelettel kérjük Tisztelt Elnök Asszonyt, hogy az Üsztv. 23. § (7) bekezdésében meghatározott közjogi jogkörében eljárva a jelen beadványban ismertetett körülményeket megvizsgálni, és a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló országgyűlési javaslat megtételének lehetőségét megfontolni szíveskedjék
– írja kérelme végén Horváth Lóránt és Laczó Adrienn, hangsúlyozva, hogy beadványukat ügyvédként, sértetti képviselőként, valamint közéleti szereplőként jegyzik. Hozzátették továbbá, hogy az irományt tájékoztató jelleggel elküldték Magyar Péternek is.

