Kármán András közösségi oldalán jelentette be, hogy már elérhető a 2027-es költségvetés tervezéséhez kapcsolódó tájékoztató. Mint írta: Magyarország helyzetét, a Tisza-kormány mozgásterét a költségvetés helyzete és annak tervezése alapvetően meghatározza. Példaként a családi közös kasszát hozta, amíg gondosan megtervezik, előteremtik a bevételeket, kalkulálnak a kiadásokkal, felelősen gazdálkodnak, addig a család pénzügyi helyzete stabil, kiszámítható.
A családi kassza tervezése azt is megmutatja, hogy a család mit tart fontosnak, hol érzi úgy, hogy valamire költenie kell vagy éppen nem kell.
Szerinte az előző években ez a stabilitás hiányzott, a költségvetés nem volt átlátható, felelős tervezés nélkül került a parlament elé.
A kapkodásnak és felkészületlenségnek meglettek a szükségszerű következményei: a hibák, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság.
Példának hozta a 2026-os büdzsét, amit tavaly nyáron elfogadtak, de már 2025-ben, a költségvetési év kezdete előtt nyolcszor módosítottak. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy az Orbán-kormány a magyar gazdaság tényleges állapotával kapcsolatban nem volt őszinte sem a magyar emberekkel, sem a gazdasági szereplőkkel, hiszen kormányváltás nélkül a GDP-arányos hiány a valóságban elérte volna a 8,3%-ot.
Kármán András azt nem tudja, hogy szándékosan vagy szakszerűtlenségből, de szerinte 2026-ra olyan költségvetés született, amelyről még a szakértők számára is nehezen derült ki, mennyit költ az állam egy-egy területre. Ezzel magyarázta, hogy
csökkent a befektetői bizalom, nőttek a kamatok, és bizonytalanná váltak a hazai vállalkozások és családok.
A pénzügyminiszter azt ígérte, hogy a Tisza-kormány szakít a rossz gyakorlattal, kezdeményezni fogja az államháztartási törvény olyan módosítását, amely egy őszi idősávot (előreláthatólag az október 1-31. időszakot) határoz meg a költségvetési törvényjavaslat benyújtására, hogy közelebb kerüljön a tervezési és a tervezett időszak, több megbízható adat álljon rendelkezésre.
Biztos benne, hogy egy megalapozott, reális költségvetés erősíti a közbizalmat és a befektetői bizalmat is. A tervezési tájékoztató szerint a 2027-es költségvetés már úgy készül, hogy figyelembe veszik, a kormány kötelezettséget vállalt a közpénzügyi keretrendszer reformjára, az államháztartás fenntarthatóságának javítására.
A törvényjavaslat a hatályos kormányzati struktúrán fog alapulni: az egyes szakterületekkel kapcsolatos kiadások egy helyen szerepelnek majd. A törvényjavaslat előkészítésekor a 2027. évi előirányzatokat – tekintettel a jogszabályban biztosított éven túli kötelezettségvállalási lehetőségekre – minden esetben „úgy kell megtervezni, hogy azok igazodjanak a tényleges, 2027. évi várható pénzügyi teljesítéshez”.
2090 milliárdos államháztartási hiány
Néhány napja Magyar Péter kormányfő beszélt arról, hogy az idei költségvetést drámai állapotban találták az átadás-átvétel után, „köszönőviszonyban sincsenek egymással azok a költségvetési hiányszámok”, amelyekről az Orbán-kormány írt, beszélt. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán azt közölte, hogy a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 9 százalék volt az első negyedévben. Az I. negyedéves államháztartási hiány 2090 milliárd forint volt. A deficit az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb.
Az első negyedévben a központi kormányzat hiánya 2492 milliárd forint volt, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 373 és 28 milliárd forintos többlettel zártak.
2025 azonos időszakához képest a bevételek 960 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal nőttek. A termelési adók 136 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ebből az áfabevétel emelkedése 133 milliárd forint, 7,1 százalék volt. A jövedelemadó-bevételek 171 milliárd forinttal, 11,6 százalékkal bővültek.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 321 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek. Az egyéb bevételek 331 milliárd forinttal, 27,1 százalékkal emelkedtek. A kiadások 1798 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal nőttek. A kifizetett munkavállalói jövedelem 841 milliárd forinttal, 38,5 százalékkal növekedett. A folyó termelőfelhasználás 151 milliárd forinttal, 10,4 százalékkal emelkedett.
A pénzbeni társadalmi juttatások 404 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal lettek magasabbak. A kamatkiadások 5,9 milliárd forinttal, 0,7 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 134 milliárd forinttal, 26,2 százalékkal esett vissza. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 530 milliárd forinttal, 27,8 százalékkal nőttek az első negyedévben a tavaly azonos időszakival összehasonlítva, írta az MTI a KSH alapján.
