Az Alkotmánybíróság igazolta a Magyar Orvosi Kamara korábbi kritikáit, amikor alaptörvény-ellenesnek találta a háziorvosokat az ügyeleti rendszerben való részvételre kötelező szabályozást – írta hétfőn a Facebookon Hegedűs Zsolt. Az egészségügyi miniszter szerint a korábbi Fidesz-kormány szakmai egyeztetés nélkül, erőből vezette be a rendszert, majd a tiltakozó orvosokat és a MOK-ot politikai támadások érték.
Hegedűs hangsúlyozta: a jelenlegi egészségügyi vezetés felülvizsgálta a szabályozást, és a szakmai szervezetekkel egyeztetve olyan módosítást készít elő, amely jogszerűbbé és kiszámíthatóbbá teszi az ügyeleti rendszert.
Takács: nem erről szólt az alkotmánybírósági döntés
A posztra reagált Takács Péter fideszes képviselő, aki azt állította, hogy a miniszter félreértelmezi vagy szándékosan torzítja az Alkotmánybíróság döntését. Szerinte az AB nem magát a háziorvosi ügyeleti kötelezettséget minősítette alkotmányellenesnek, hanem csupán a jogszabály egyes pontatlan megfogalmazásait kifogásolta.
A volt államtitkár szerint jogtechnikai, kodifikációs hibáról volt szó, amelyet még két évvel korábban kijavítottak. Takács emellett arra is utalt, hogy a vitatott szabályozás előkészítésében részt vevő egyik szakember ma már a Tisza-kormány közigazgatási államtitkára.
Hegedűs visszautasította a kritikát
A Tisza-kormány minisztere válaszában azt írta: ő sem állította, hogy a háziorvosok ügyeleti részvétele önmagában alkotmányellenes lenne, ugyanakkor az AB egyértelműen kimondta, hogy a korábbi szabályozás érintett rendelkezései alaptörvény-ellenesek voltak.
miközben a szerződéskötés szabályai és a lehetséges szankciók nem voltak kellően világosak. Úgy vélte, ez sértette a jogbiztonság alkotmányos követelményét.
A háziorvoshiány is szóba került
A vita végül az alapellátás helyzetére terelődött. Hegedűs Zsolt szerint a korábbi ügyeleti rendszer és annak erőltetett bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy sok, főként idősebb háziorvos nyugdíjba vonult vagy feladta praxisát.
A miniszter azzal érvelt, hogy 2026 elején már több mint ezer háziorvosi és gyermekorvosi praxis volt betöltetlen az országban, vagyis a praxisok hatoda, ami szerinte a korábbi egészségpolitikai döntések következménye. Takács Péter ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az alkotmánybírósági döntés nem a rendszer alapelvét, hanem annak egyes technikai szabályait kifogásolta.
