Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság az orvosi ügyeleti rendszer korábbi szabályozásának egyes részeit – számolt be a Medicalonline.hu
A testület az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló miniszteri rendelet két, korábban hatályos rendelkezéséről mondta ki, hogy sértette az Alaptörvényt. A döntés a 2023. január 1. és 2025. július 16. között hatályban volt szabályokra vonatkozik, az Alkotmánybíróság pedig az érintett rendelkezések alkalmazását is megtiltotta.
Az ügy egy felnőtt háziorvosi ellátásra vonatkozó működési engedéllyel kapcsolatos közigazgatási perből indult. Az eljáró bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a háziorvosok és házi gyermekorvosok ügyeleti kötelezettségét előíró, illetve annak feltételeit meghatározó szabályok több ponton is sérthették az Alaptörvényt.
Az indítványozó bíróság szerint a korábbi szabályozás szükségtelenül és aránytalanul módosította az orvosi ügyeleti rendszert. A kifogások között szerepelt
- a jogbiztonság sérelme,
- a szerződéses szabadság,
- az emberi méltósághoz való jog,
- a vállalkozás szabadsága,
- a tulajdonhoz való jog,
- valamint az egészségügyi ellátás megszervezésével összefüggésben a testi és lelki egészséghez való jog sérelme is.
Az Alkotmánybíróság végül a jogbiztonság sérelmét állapította meg. A testület szerint a szabályozás olyan szerződéskötési kötelezettséget írt elő az orvosoknak, amelynek több tartalmi eleme is bizonytalan volt. Ha pedig az orvos nem kötötte meg a szerződést, tisztázatlan feltételek mellett számolhatott hátrányos jogkövetkezményekkel.
A határozat szerint az ügyeleti rendszer átalakítása Budapest kivételével a címzettek számára előre nem látható időpontokban megjelenő miniszteri közleményekhez igazodott. Az AB azt is kifogásolta, hogy a jogszabályok nem rögzítették a szerződéskötés részleteit, nem határozták meg a szerződés kötelező tartalmi elemeit, és nem szabályozták kellő pontossággal azt sem, milyen feltételekkel lehet szankciót alkalmazni, ha a szerződéskötés elmarad.
Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András volt. A határozathoz Handó Tünde különvéleményt fűzött.
