Kevesen tudnak róla, hogy a rágógumik műanyag alapúak, ezért fogyasztásuk során már néhány perc alatt jelentős mennyiségű, akár több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek. Jelenleg nem ismert, hogy ez jelent-e egészségügyi kockázatot, a szakértők mindenestre mértékletességre intenek.
Amint a Semmelweis Egyetem közleményéből kiderül, a legtöbb, ma forgalomban lévő rágógumi már nem természetes növényi gyantából, hanem úgynevezett élelmiszeripari polimerekből áll. Ezek az anyagok teszik lehetővé, hogy hosszú ideig megőrizzék rugalmasságukat, állagukat és ízüket. A probléma viszont az velük, hogy pontosan ugyanúgy viselkednek, mint más műanyagok: idővel apró részecskékre töredezhetnek.
A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe
– mondja Pilling Róbert, az intézmény Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója.
Hozzáteszi: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumiból származó mikroműanyagok konkrét betegségeket okoznának, ugyanakkor lehetséges, hogy a szervezetbe jutó részecskék hosszú távon összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, valamint a bélmikrobiom (bélflóra) változásaival.
A szakértők szerint az alkalmi rágógumizás miatt tehát nincs ok aggodalomra, ugyanakkor a rágógumi nem nélkülözhetetlen része az étrendnek, ezért érdemes átgondolni a rendszeres fogyasztását a mikroműanyag-terhelés csökkentésének érdekében. Léteznek természetes növényi gyanta alapú rágógumik is, ezek azonban jelenleg inkább rétegterméknek számítanak, és a hagyományos rágógumikhoz képest eltérő ízélményt, illetve állagot nyújthatnak.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a rágógumi mellett a mikroműanyagok ma már gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók. Jelen vannak a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint számos olyan termékben is – például palackozott italokban, műanyagba csomagolt ételekben –, amelyekkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk. A mikroműanyag-bevitel csökkentéséért ezért más területeken is sokat tehetünk, például mérsékelhetjük a műanyag csomagolású élelmiszerek használata vagy a palackozott italok helyett előnyben részesíthetjük a vezetékes víz fogyasztását.
A mikroműanyagokkal kapcsolatos további tudnivalókról alábbi cikkeinkben olvashatnak:
