Magyar Péter tézise szerint a rendelkezésre álló „hagyományos eszközök” elégtelenek a Fidesz által létrehozott, mindent átszövő bűnszervezet felszámolására. A hagyományos eszköz – nevezetesen az alaptörvény és az arra épített törvénykezés – nem képes megbirkózni a feladattal, mert az nem is alkotmány, nem felel meg az alkotmány legalapvetőbb kritériumainak, ha pedig mégis annak tekintjük, akkor maga az Alaptörvény korlátlan törvénykezési és alkotmánymódosítási jogot ad az „alkotmányozó kétharmadnak.”
A másik oldal nézetét a Sándor-palota közleménye képviseli, amely „felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására, és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől.”
Párhuzamban a Sándor-palota állásfoglalásával, Hack Péter jogászprofesszor a tisztítótűz program köztársasági elnökre vonatkozó részéről beszélve szintén az alaptörvény rendelkezései felett, azon kívül álló, közelebbről nem megnevezett korlátokra hivatkozik, amelyek valahogy felülírják az alaptörvény cikkeit. Szerinte „a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése (…) alkotmányon kívüli megoldás, még akkor is, ha a szabályt az alkotmányba teszik.”
Az Amnesty International szerint Sulyok Tamás eltávolítása érdemben indokolt, de Sulyoknak joga van a „tisztességes eljáráshoz”, bár nem világos, miből állna a kívánt tisztességes eljárás, mi lenne annak a jogi alapja.
Végül Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az április 12-i választás eredménye egy olyan forradalmi népakarat megnyilvánulása, ami önmagában felhatalmazza a kormányt a Tisztítótűz program megvalósítására.
De kinek van igaza?
