Nem várnak tovább a kormányra a szakszervezetek, négy szakszervezeti szövetség összefogott, és együtt kezdeményezi egy országos, állandó társadalmi egyeztetési fórum létrehozását a munkaügyi kapcsolatok elindítására. A közös elhatározásról és javaslatról
- a Magyar Szakszervezeti Szövetség,
- a Munkástanácsok Országos Szövetsége,
- a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint
- a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
levélben tájékoztatta Magyar Péter miniszterelnököt, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, valamint Kátai-Németh Vilmos társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert is.
Írásukban a szakszervezetek
- nemcsak érveket sorakoztatnak fel a munkaügyi kérdésekben elengedhetetlen és elvárható hivatalos érdemi párbeszéd mielőbbi elindításának szükségessége mellett, hanem
- többpontos részletes javaslatot tesznek egyebek között annak felépítésére, működésére és finanszírozására is, miközben
- felhívják a döntéshozók figyelmét az országos egyeztetés fontosságára, s alapvető céljára is.
A levél aláírói hangsúlyozzák a normatív és transzparens részvétel fontosságát, mert – mint leszögezik – a fórum hitelességének alapfeltétele, hogy a résztvevői kör ne eseti meghívásokon vagy informális politikai döntéseken alapuljon, hanem normatív, átlátható és ellenőrizhető szempontokon.
A kezdeményező partnerek meggyőződése, hogy a foglalkoztatáspolitika intézményi megerősítése, a társadalmi párbeszéd megújítása, valamint a verseny- és közszféra munkaügyi kérdéseinek rendszeres egyeztetése egyszerre szolgálja a munkavállalók biztonságát, a munkáltatók kiszámítható működését, a közszolgáltatások stabilitását és a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét. Ennek köszönhetően a foglalkoztatást érintő döntések szélesebb társadalmi legitimációval, jobb szakmai megalapozottsággal és erősebb partnerségi szemlélettel születhetnének meg.
Az egyeztetési kezdeményezés indoka
A foglalkoztatáspolitika és az érdekegyeztetés intézményi megerősítése időszerű és stratégiai jelentőségű kérdés. A szociális párbeszéd, a működő munkaügyi kapcsolatok – melynek részét képzik a kollektív tárgyalások – együttesen járulnak hozzá (egyfajta alkotóelemekként) a demokratikus, jogállami működéshez is, azaz részei a fékek és ellensúlyok átfogó rendszerének.
A politikai stabilitás egyik elemét jelentő tripartit érdekegyeztetés rendszerének szereplőiként is érezzük, hogy a munka világa olyan mélyreható átalakuláson megy keresztül, amelyet egyszerre alakít a mesterséges intelligencia, az algoritmikus menedzsment, a platformgazdaság, a demográfia, a minőségi közszolgáltatások iránti politikai és társadalmi igény, valamint a környezeti változások okozta nehézségek.
A foglalkoztatáspolitika ma egyszerre a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió, a technológiai alkalmazkodás és a szakértelem újratermelésének egyik kulcsterülete. Ezért A szociális partnerek proaktív, érdemi bevonása nemcsak szakpolitikai igény, hanem az európai szociális párbeszéd és joganyag követelményrendszere is. Javaslatuk mint írták egybevág a szociális párbeszéd megerősítéséről szóló tanácsi ajánlással, amelyben a Tanács említi a tripartit jelleget, a szociális partnerek időszerű, érdemi, szisztematikus bevonásának szükségességét, a partnerek megfelelő tájékoztatását, valamint a kapacitásépítés szükségességét is.
Emlékeztetnek arra, hogy a Szociális Jogok Európai Bizottsága az elmúlt évtizedekben több ponton elmarasztalta hazánkat; az egyik fő kritika a kollektív alku hatékony promotálásának, támogatásának hiányosságaira mutat rá. A szociális párbeszéd hiányosságait a Bizottság a nemrég közzétett 2026-os országjelentésében is megállapítja. Az ahhoz kapcsolódó országspecifikus ajánlások 6. pontja pedig ismételten explicit felszólítást tartalmaz a párbeszéd rendszerének fentiekkel összhangban történő megerősítésére.
Különösen fontos jelenleg az is, hogy hazánk megfelelően teljesítse az Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeit a munkajogi tárgyú irányelvek átültetésével és végrehajtásával összefüggésben. A szakszervezetek szerint sajnálatos aktualitást ad kezdeményezésüknek az úgynevezett „bértranszparencia irányelv” implementálásának elmaradása.
