Felbocsátották Európa eddigi legerősebb űrrakétáját, egy továbbfejlesztett P160C gyorsítófokozattal ellátott Ariane–6-ot. Az eszközt magyar idő szerint június 17-én, délután 14:21-kor indították útnak a Guyana Űrközpontból.
A rakéta 36 Amazon Leo műholddal a fedélzetén startolt el, amelyek összesített tömege a becslések szerint meghaladta a 20 ezer kilogrammot. Ennyire nehéz rakományt korábban semelyik Ariane-rakéta nem szállított. A műholdakat a rakéta 465 kilométeres magasságban állította pályára, és egy, a Starlinkéhez hasonló konstelláció részét fogják képezni, amely a tervek szerint idővel több mint háromezer eszközt tartalmaz majd.
Ez volt az Ariane–6 rakétatípus nyolcadik repülése. Első alkalommal 2024 júliusában bocsátották fel, akkor kilenc műholdat állított pályára. A rakétát azért fejlesztették ki, hogy Európa önállóan is képes legyen hozzáférni az űrhöz, és felvenni a versenyt más gazdasági nagyhatalmakkal az űrkutatás terén. Az Ariane–6 sok szempontból kifejezetten korszerű eszköz, ám nagy hátránya, hogy egyszer használatos. Az Egyesült Államok űrrakétái ezzel szemben már mind úgy készülnek, hogy részben vagy teljes egészében újrafelhasználhatók legyenek.
Az Ariane–6-nak két verziója létezik: a 62-es modell 56 méter magas, 540 tonnás közepes teherbírású hordozórakéta, amely több mint 10 ezer kilogrammnyi rakományt képes alacsony Föld körüli pályára, és 4500 kilogrammnyit geostacionárius pályára állítani. A 64-es modell 62 méteres magassággal és 840 tonnás tömeggel büszkélkedhet, nagy teherbírásának köszönhetően pedig több mint 21 ezer kilogrammnyi rakományt tud alacsony Föld körüli pályára, és 11 500 kilogrammnyit geostacionárius pályára állítani.
További űrkutatással kapcsolatos híreink alább elérhetők:
