A környezettudatos és fenntartható kerti növényvédelem alapköve, hogy ne nyúljunk azonnal a felszívódó, szintetikus vegyszerekhez, ha valamilyen betegség üti fel a fejét, vagy rovarok találják meg a növényeinket. A biogazdálkodásban is engedélyezett kontakthatóanyagok – mint a réz és a kén –, valamint a modern biológiai készítmények tökéletes védelmet nyújtanak, ha tudjuk, melyiket mikor és mi ellen kell bevetni, írja a Kertművelő.
Sokan összekeverik: ezért fontos tudni, mikor használjunk rezet vagy ként.
A Nébih által gondozott honlap cikke szerint a rézkészítmények a legrégebb óta használt kontaktszerek, amelyek a legtöbb kerti növényt védhetik a gombás és baktériumos betegségei ellen.
Mint írják: a kontakt kifejezés azt jelenti, hogy nem szívódik fel, hanem védőréteget képez a leveleken. Érdemes fejben tartani, hogy a nagyobb esők lemoshatják ezt a réteget, ilyenkor a biztos védelem érdekében a kezelést meg kell ismételni.
Perzselő hatása miatt virágzásban szigorúan tilos használni, mert károsítja a virágok érzékeny szöveteit. Vannak növények, amelyek kifejezetten érzékenyek lehetnek a rézre. Ilyenek például a csonthéjasok (őszi- és kajszibarack) lombosodás után, ezeknél inkább csak a tavaszi és őszi lemosó permetezésre korlátozzuk a használatát a kórokozók gyérítésére.
Működése a hőmérsékletfüggő gázosodáson alapul: a kijuttatott kén a nap melegének hatására gőz formájában járja át a lombkoronát, közvetlenül pusztítva a gombafonalakat. Használata során kritikus a körültekintő időzítés, ugyanis 15 °C alatt hatástalan, míg 25 °C feletti hőségben viszont súlyos levélperzselést okozhat, ezért a kénes kezeléseket mindig a hűvösebb kora hajnali vagy esti órákra kell ütemezni.
A modern biokertészet a klasszikus ásványi szerek mellett növényi olajokat és élő mikroorganizmusokat is bevet a kártevők ellen, így például a narancsolaj és a ’Neem’ olaj hatékonyan pusztítja a szívogató kártevőket azok viaszrétegének feloldásával vagy táplálkozásuk megzavarásával.
A biológiai védekezés másik pillérét a hasznos baktériumok és gombák jelentik, mint a hernyók ellen bevethető Bacillus thuringiensis vagy a talajlakó kórokozókat kiszorító Trichoderma. Ezek a megoldások célzottan, a környezet és a beporzó rovarok károsítása nélkül hatnak, azonban sikerük alapja a megelőzés, így a kezeléseket érdemes még a tünetek megjelenése előtt, preventív jelleggel elvégezni.
