Az Office egyike azoknak az örökzöld sorozatoknak, amik bár több, mint egy évtizede lezárultak, a rajongók azóta is szüntelenül pörgetik az epizódokat. A Dunder Mifflin Scranton papírvállalati cég Dwight Schrute-ját alakító Rainn Wilson viszont úgy gondolja, ha a sorozatot ma akarnák képernyőre vinni, nem biztos, hogy egyáltalán befogadná a közönség.
A politikailag korrekt média a felelős
Én úgy gondolom, hogy az Office-t ma nem lehetne leforgatni. Ma már nehezebb azzal a politikai inkorrektséggel érvényesülni, mint anno a sorozat
– nyilatkozta a színész a Fox News-nak az Entertainment Weekly cikke alapján.
Ugyanis szerinte a médiában jelenleg erős elfogultsággal viszonyulnak a liberális elvek iránt, amik így elsőbbséget élveznek, ha egy produkció megítélése a kérdés.
Szerinte már az sem csúszna át a rostán, ha az egyébként a sok „illetlen” vicc forrását képező főnököt, a Steve Carell által alakított Michael Scottot ugyanolyan „idiótának” ábrázolnák, mint akkoriban.
Ettől függetlenül az utóbbi években pont Wilson volt az egyik, aki a sorozat ma már elfogadhatatlan poénjaira legtöbbször rámutatott. Ez viszont nem véletlen: szerinte ugyanis a sorozatban szereplő karaktereknek pont az a lényege, hogy az ostobaságukból fakadóan elképesztő érzéketlenek, sok esetben pedig rasszisták és szexisták. A színész szerint pedig ezek a karakterek pont, hogy az Egyesült Államokat reprezentálják sok értelemben.
Vegyes fogadtatásban részesült a spinoff
Egyébként jelenleg is fut az Office 2025-ben indított spinoff sorozata The Paper címmel, ami megosztja a nézőket annak tekintetében, hogy vajon felér-e a több, mint 10 éve nemzetközi népszerűségnek örvendő eredeti sorozatnak. Ettől függetlenül természetesen sok rajongó örült, hogy az Office lezárása ellenére mégsem ért véget teljesen a történet.
A 24.hu-n megjelent kritikánkban a következőképp fogalmaztunk a spinoffot illetően:
A tízrészes sorozat végig olyan érzetet nyújt, mint amikor közepesen érdekes emberek szájába közepesen tehetséges sitcomírók próbálnak vicces mondatokat adni, amiből itt-ott tényleg kigurul valami olyan, amelyen el lehet mosolyodni, mégis fényévekre van ez attól az élménytől, amit az Office-tól megszokhattunk.
A The Paperről írt kritikánk alább olvasható:
