Tudomány

Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait

II. Béla
Wikipedia
II. Béla ábrázolása a Képes krónikában.
II. Béla
Wikipedia
II. Béla ábrázolása a Képes krónikában.
A székesfehérvári csontkamra (osszárium) több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszék Archeogenetikai Kutatócsoportjának kutatása során három új egyént azonosítottak, amelyek a férfiági Árpád-házi (R-ARP) genetikai vonalat hordozzák – közölte az intézmény az MTI-vel. Korábbi kutatások alapján eddig négy R-ARP-ot hordozó egyént ismert a tudomány: III. Bélát, Szent Lászlót, egy Árpád-kori (HU52) és egy ma élő, ismeretlen személyazonosságú egyént.

Az egyik újonnan azonosított személy II. (Vak) Béla magyar király, a másik Szent László másodfokú rokona, valószínűleg apai nagybácsi, míg a harmadik feltehetően távolabbi, de tudatosan vállalt dinasztikus rokonság révén kapcsolódik apai ágon az Árpád-vonalhoz.

Az Árpád-ház férfivonala (R-ARP) az R1a-Z93 egy haplocsoportba tartozik, amely olyan genetikai csoportok összességét jelenti, amelyek egyetlen közös őstől származnak. Korábbi elemzések már feltárták az Árpád-házi uralkodók genetikai kapcsolatait a honfoglaló magyar elit tagjaival, valamint több, középkori magyar főúri családdal is, úgy, mint az Abák, a Corvinok vagy a Báthoryak. Ez összhangban van az ismert történeti kapcsolatokkal, amely szerint a magyar középkori nemesség akár egy szorosabb „hálót” képezhetett a dinasztikus házasságok révén.

Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy míg az Árpád-ház korai tagjai erőteljesebb keleti genetikai komponenssel rendelkeztek, a későbbi királyok már döntően az európai genetikai térbe illeszkednek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik